Magyarországon leghamarabb 2029-2030-ban kerülhet terítékre egy vagy több kis moduláris atomreaktor (SMR) beszerzése. A vg.hu online gazdasági újságban megjelent interjúban Lantos Csaba energiaügyi miniszter kifejtette, SMR-ekre már sok terv készült, de csak egy működik, a kínai Hainanban.

Elmondta, a románok egy amerikai vállalattal szerződtek le hasonlóra, a britek a Rolls-Royce-szal. Hozzátette, hogy már legalább tizenöt ilyen technológia tervét látta, ezek különböznek egymástól, ahogyan a ma működő atomerőművek is. Lényeges eltérés, hogy míg a ma működő atomerőművek mindegyike egyedi termék, a náluk jóval kisebb SMR-ek gyártástechnológiája szabványosított lesz. Ennek köszönhetően e sorozattermékek várhatóan jóval olcsóbban gyárthatók, remélhetőleg gyorsabban engedélyezhetők, építhetők és bővíthetők is. Magyarországon leghamarabb 2029-2030-ban kerülhet szóba a beszerzésük, és talán valahol Kelet-Magyarországon létesülne, de más helyszínek vizsgálata is terítéken van.

Lantos Csaba az interjúban szólt arról is, hogy a magyarországi energiaellátás 76 százalékban függ az importtól, az uniós átlag ehhez képest 71 százalék.

Szerinte a teljes energiafüggetlenség megvalósíthatatlan,

ugyanakkor diverzifikáció érdekében 2010 óta minden korábbi kormánynál többet tettek a hálózatok nemzetközi összeköttetéseinek kiépítésével is - jegyezte meg. Magyarországnak nem adatott meg az az egyébként "igen költséges luxus", hogy az egyik napról a másikra lemondjon az orosz importról, de bővíteni kell a forrásbeszerzési lehetőségeket.

Lantos Csaba szólt arról is, hogy az Európában használt napelemek több mint 95 százaléka Kínából származik, de miután telepítették a berendezést, az már belföldön termel.

A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NETK) hatályos változata 2030-ra még 6 gigawattnyi (GW) napelemes kapacitást feltételez, de már most legalább 10-12 GW-ra számítanak. E kapacitások átlagos kihasználtsága az ország földrajzi fekvése alapján 15 százalékos, amiből kalkulálható az általuk termelhető áram mennyisége. 2030-ban még inkább igaz lesz, ami már májusban is megesett, hogy Magyarországon a megújulók több áramot termeltek, mint a gázerőművek - tette hozzá.

Felidézte, hogy a napelemek rohamos terjedése is közrejátszott abban, hogy tavaly a Benelux országok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 8,6 százalékkal az energiafelhasználás során kibocsátott szén-dioxid mennyisége, miközben kilenc tagállamban még nőtt is.

Arra a kérdésre, hogy mikor épülhet újra szélerőmű Magyarországon, Lantos Csaba elmondta, erről vitában állnak az Európa Unióval, kérdés, hogy a széltorony mekkora lehet, hol telepíthető, hogyan illeszkedik a tájba. A társadalomnak megvannak a maga szempontjai.

El szeretnék kerülni az olyan szélkerékerdőt, amilyeneket néhol a világban most is lehet látni, nem szeretnék Magyarországot ipari tájjá változtatni.

A hazai lignitalapú energiatermeléssel kapcsolatos tervekről szólva a miniszter kijelentette, a mátrai blokkokat működtetik, amíg szükség van rájuk. A Mátrai Erőműre addig szükség lesz, amíg meg nem épül a három új gázüzemű blokk, az egyik éppen a visontai telephelyen - jelentette ki.

Az interjúban a miniszter hangsúlyozta, a kormány fenntartja a rezsicsökkenést az idén és 2024-ben is. Az átlagfogyasztás rendszerében mindenkinek ugyanannyi kedvezményes árú energia jár. A rezsivédelem működik, a fogyasztási helyek több mint háromnegyede az átlagfogyasztási szint alatt maradt áramban és gázban is.

Növekszik az áramigény, még inkább kell Paks II

A miniszter az interjúban arról is szólt, hogy szeretné, ha mind a négy meglévő paksi blokk - amelyeket 2032 és 2037 között kellene leállítani - üzemideje újabb 20 évvel tovább tarthatna, és megjegyezte, ez nem politikai döntésen múlik, hanem műszaki kérdés.

Ismertette, a következő évtizedben belép Paks II., a hat blokk együtt már 4400 megawatt teljesítményt jelent. A ma működő atomerőmű (amikor teljes kapacitással megy), az ország teljes áramigényének az egyharmadát termeli meg.

Az elmúlt 16 évben a hazai GDP 69 százalékkal nőtt, az összes energiafogyasztás viszont 2005 óta szerényen csökken, vagyis a gazdaság energiahatékonysága javul. Szerinte ez a csökkenés folytatódik, de ezen belül az áramigény emelkedik, akár 50 százalékkal is. Paks II. éppen a növekvő áramigény kielégítése miatt fontos, előreláthatóan a két új blokkja termeli majd meg 20 éven át az ország akkori villamosenergia-igényének a felét.