Infostart.hu
eur:
389.44
usd:
336
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Up chart with coin stacks jayk7/Getty Images
Nyitókép: jayk7/Getty Images

Kamatot emelt az Európai Központi Bank

Az EKB Kormányzótanácsa 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,75 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,00 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,25 százalékra emelkedik 2023. május 10-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy a túl magas inflációs kilátások miatt volt szükség megemelni a kamatokat. Az infláció enyhült ugyan az elmúlt hónapokban, de az árak emelkedése felé ható inflációs nyomás továbbra is túl erős.

Érzékelhető azonban már a korábban végrehajtott kamatemelések transzmissziós hatása a gazdasági aktivitásra.

Az eszközvásárlási program (APP) portfólió egyenletes és kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer nem fekteti be újra a lejáró értékpapírokból származó összes tőkekifizetést. A csökkenés 2023. június végéig átlagosan havi 15 milliárd eurót tesz ki. A kormányzótanács arra számít, hogy az APP keretében történő újrabefektetések 2023 júliusától megszűnnek.

A pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében a kormányzótanácsnak szándékában áll legalább 2024 végéig újra befektetni a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeni kifuttatása során a kormányzótanács gondot kíván fordítani arra, hogy az ne kerüljön összeütközésbe az aktuális monetáris politikai irányvonallal.

Ahogy a bankok visszafizetik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek keretében felvett összegeket,

a kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek hogyan járulnak hozzá a monetáris politikai irányvonalhoz.

A kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos célhoz, és hogy fennmaradjon a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működése. Az EKB monetáris politikai eszköztára tökéletesen felszerelt ahhoz, hogy az euróövezeti pénzügyi rendszert szükség esetén likviditási támogatással lássa el. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikákkal szembeni ellenintézkedésekhez, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euróövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a kormányzótanács számára az árstabilitási megbízatásának sikeresebb teljesítését - írja az EKB a monetáris politikai döntés indoklásáról kiadott közleményében.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×