Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve elmondta: csaknem egy évvel az Oroszország indította ukrajnai háborút követően az Európai Unió gazdasága az ősszel előrejelzettnél jobb alapokkal kezdte meg a 2023-as évet. Ezért a téli időközi előrejelzés az idei évre vonatkozó uniós növekedési kilátásokat 0,8 százalékra, az euróövezetben 0,9 százalékra emeli, az őszi előrejelzésben prognosztizált 0,5, illetve 0,6 százalékos növekedéssel szemben.

Közölte: a 2024-es növekedési várakozás változatlan: az EU egészében 1,6 százalékos, az euróövezetben pedig 1,5 százalékos. Az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-as és 2024-es inflációs előrejelzést is - tette hozzá az uniós biztos.

A jelentés szerint a 2022 első felében tapasztalt bővülést követően a növekedési lendület a harmadik negyedévben alábbhagyott.

A kedvezőtlen hatások ellenére az EU gazdasága elkerülte az ősszel vázolt negyedik negyedéves visszaesést.

A 2022-re vonatkozó éves növekedési ütem jelenleg 3,5 százalékra becsülhető mind az EU-ban, mind az euróövezetben - közölték.

Az ellátási források folyamatos diverzifikációja és a fogyasztás csökkenése miatt a gáztaralékok szintje az elmúlt évek szezonális átlaga felett, a nagykereskedelmi gázárak pedig jóval a háború előtti szint alatt maradtak, ami javította az idei év növekedési kilátásait. Az EU munkaerőpiaca jól teljesített, a munkanélküliségi ráta 2022 végéig 6,1 százalékon maradt. Az üzleti bizalom erősödik, és a januári felmérések arra engednek következtetni, hogy a gazdasági aktivitás 2023 első negyedévében sem fog visszaesni - írták.

A fogyasztók és a vállalkozások továbbra is magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció januárban is emelkedett, tovább rontva a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás közepette további monetáris megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.

A 2022-es csúcsértéket követően az infláció immár harmadik hónapja mérséklődik az euróövezetben.

Az októberi 10,6 százalékos csúcsérték után az infláció mérséklődni kezdett, januárban 8,5 százalékra esett vissza. A csökkenés hátterében elsősorban a mérséklődő energiainfláció állt, ugyanakkor a maginfláció még nem tetőzött - emelték ki.

Az előrejelzések szerint az éves átlagos infláció a 2022-es 9,2 százalékról 2023-ra 6,4 százalékra, 2024-re pedig 2,8 százalékra csökken az EU-ban. Az euróövezetben várhatóan a 2022-es 8,4 százalékról 2023-ra 5,6 százalékra, 2024-re pedig 2,5 százalékra lassul.

A belföldi kereslet az előre jelzettnél magasabb lehet, ha a nagykereskedelmi gázárak közelmúltbeli csökkenése erőteljesebben érvényesül a fogyasztói árakban, és a fogyasztás pedig ellenállóbbnak bizonyul. Mindazonáltal a folytatódó geopolitikai feszültségekkel összefüggésben a csökkenő tendencia megfordulása sem zárható ki. A koronavírus-járványt követő kínai lezárások megszűntével a külső kereslet is erősödhet, ami azonban felhajthatja a globális inflációt - figyelmeztettek.

Az inflációs kockázatok továbbra is főként az energiapiaci fejleményekből erednek, ami szorosan kapcsolódik a növekedési kockázatokhoz is.

Különösen 2024-ben a felfelé mutató inflációs kockázatok a meghatározók, mivel az árnyomások a vártnál szélesebb körűnek és tartósabbnak bizonyulhatnak, ha a bérnövekedés hosszú távon az átlag feletti szinten marad - tették hozzá.

Az uniós jelentés szerint Magyarország gazdasága 0,4 százalékkal zsugorodott 2022 harmadik negyedévében, mivel a korábbi fiskális ösztönzők hatása elhalványult és súlyos aszály sújtotta a mezőgazdaságot.

A magyar gazdasági növekedés fokozatosan élénkülni fog, ahogy az infláció mérséklődik és a külső kereslet javul.

A reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2022-es 4,9 százalékról 2023-ra 0,6 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,6 százalékra áll vissza.

A jelentés szerint a HICP-infláció a 2022-es éves átlagos 15,3 százalékról 2023-ra 16,4 százalékra emelkedik. Miután az árszínvonal alkalmazkodik a magasabb költségekhez, 2024-ben az infláció várhatóan 4 százalékra mérséklődik.