"A kiskereskedelmi forgalom novemberben 0,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez stagnáló értéket jelez, ennyi volt októberben is az éves változás mértéke. Az októberihez hasonlóan az üzemanyag-kiskereskedelemben látható rendkívül erős kereslet tartja pozitív tartományban az indexet" – mondta el az InfoRádiónak Nagy János, az Erste bank makrogazdasági elemzője.

Mint mondta, a forgalom jóval jelentősebb részét kitevő két szegmens, az élelmiszerforgalom, illetve a tartós kiskereskedelem viszont már negatív tartományban van.

Ez azt jelenti, hogy a korábbinál jóval kevesebb élelmiszert és iparcikket vásárolnak az emberek.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 6,7 százalékkal csökkent, minden szegmensében visszaesést tapasztaltak.

A tartós termékek közül a textil, a ruházat, a lábbeli, a könyv, a számítástechnikai cikkek még pozitív tartományban vannak, ezek forgalma növekedett valamennyit,

a szegmens összes többi része azonban már negatív tartományba fordult.

A magyar kiskereskedelmi forgalmat az üzemanyagforgalom tartja pozitív tartományban, ebben jelentős szerepe volt az ársapkának, mely decemberi kivezetése gyökeres változást hozhat a forgalomban. Ez elsősorban januártól jelenik majd meg a statisztikákban, a kivezetés előtti utolsó időszakban ugyanis erőteljes volt a forgalom.

Németországban szintén megjelent novemberre vonatkozóan a kiskereskedelmi adat, meglepő módon ott sem hozott jó eredményt a kiskereskedelem. A szakértő szerint az elmúlt hónapok fényében ez már nem meglepetés. "Egyre inkább tendenciaszerűen látszódik, hogy a német kiskereskedelem negatív tartományban van és lesz is a következő hónapokban" – jelentette ki Nagy János.

Az adatokban inkább a mérték okozott meglepetést: az 5,9 százalékos reálértéken való csökkenés a német kiskereskedelemben az elmúlt tíz évben az egyik legnegatívabb érték,

mely még valamennyire elmarad a Covid-járvány legsötétebb hónapjaiban tapasztalt értékektől, de az első ötben található az elmúlt tíz évben.

Németországban hasonló a tendencia, mint Magyarországon, mert az infláció és a megemelkedett energia- és rezsiköltségek egyre többet tesznek ki a lakosság rendelkezésre álló fogyasztásra szánt jövedelméből.

"Ha kiszűrnénk a magyar kiskereskedelmi adatokból az üzemanyagforgalmat, akkor csaknem 5 százalék körüli visszaesést láthatnánk, ami már nagyon közel van a némethez" – jegyezte meg.