Infostart.hu
eur:
372.94
usd:
340.14
bux:
140276.38
2026. november 20. péntek Jolán
Concept of wealth, personal savings and collecting money for retirement
Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Csaknem az éves államháztartási hiányterv felét hozta az első két hónap

Meglátszik az ágazati béremelések és a családsegítő intézkedések hatása.

Az év első két hónapjában az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 1433,7 milliárd forintos hiánnyal zárt - közölte kedden kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).

A kéthavi hiány az idei 3152,6 milliárd forintos módosított törvényi előirányzat 45,5 százaléka. A 151,3 milliárd forintos januári többletet figyelembe véve a havi hiány februárban 1585 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 738,5 milliárd forinttal szemben.

A központi költségvetés 1440,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 42,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 49,0 milliárd forintos többletet mutattak február végén.

A családok megerősítése érdekében februárban a gyermeket nevelők visszakapták a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat, a nyugdíjasok megkapták a 13. havi nyugdíjat, a fegyveres és rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak pedig hathavi fegyverpénzt kaptak. Adócsökkentésekről is döntött a kormány, a 25 év alattiak teljes szja-mentességet kaptak, míg a munkáltatói adó 13 százalékra csökkent - emlékeztett a PM.

A minisztérium gyorstájékoztatója a kiadások közül kiemelte, hogy

a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek jelentősen meghaladták az egy évvel korábbi kifizetéseket.

A nyugellátásokra 1004,4 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra pedig 347,0 milliárd forintot fordítottak az év első két hónapjában.

A tájékoztató hangsúlyozza, hogy az adatokban megjelenik a január 1-jei hatállyal bevezetett intézkedések költségvetési hatása is: a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 5 százalékkal emelkedtek; a 25 év alattiak szja-mentességet kaptak; a munkát terhelő adók ismét csökkentek - a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13 százalékra; a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt. Ezek mellett a minimálbér 200 000 forintra, a garantált bérminimum 260 000 forintra emelkedett.

Ágazati béremelések is megvalósultak, aminek keretében nőtt az ápolók, az orvosok, a bölcsődei dolgozók, a szociális és kulturális ágazatban dolgozók, a katonák, a rendőrök, valamint a pedagógusok bére is - sorolta a PM.

A tájékoztatás hangsúlyozza, hogy a kormány sikeresen indította újra a gazdaságot, a magyar gazdaság növekedése az egyik leggyorsabb az Európai Unióban. A kormány biztosítja az ukrán háborús helyzet miatt a határvédelemhez és a menekültek megsegítéséhez szükséges forrásokat is - tették hozzá a PM közleményében.

Címlapról ajánljuk
Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Ukrajna egyre közelebb a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×