eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: nagy előny a gyors döntéshozatal

Ha a siker titkát egyetlen döntésre kellene visszavezetni, akkor az az egykulcsos adó bevezetése lenne – mondta külgazdasági és külügyminiszter.

Az elmúlt tizenkét évben világossá vált, hogy mekkora versenyelőnyt jelent, ha egy országban gyorsan tudnak döntéseket hozni, márpedig ehhez politikai stabilitás kell – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti évnyitó rendezvényén kiemelte, hogy a koronavírus-járvány következtében még a "legerősebb, legnagyobb országok is legalábbis féltérdre kényszerültek". Majd hozzátette, mint minden válság, ez is nyertesekre és vesztesekre osztja fel a világgazdaság szereplőit, Magyarország pedig az előbbiek közé tartozik.

"Világossá vált, hogy gazdasági szempontból két dologra van és volt szükség a sikerhez: arra, hogy

  • minél több beruházást Magyarországra tudjunk csábítani, illetve hogy
  • lecsapjunk a kialakuló piaci résekre"

– mondta, hozzátéve, hogy ebben nagy versenyelőnyt a gyors kormányzati döntéshozatal.

Rámutatott, hogy a 2010-es "gyászos helyzet" helyett 2013-tól már minden évben az európai uniós átlag mintegy kétszeresével tudott növekedni a magyar gazdaság, ebben pedig kulcsszerepe volt a folyamatos adócsökkentéseknek.

Úgy fogalmazott, hogy ha a siker titkát egyetlen döntésre kellene visszavezetni, akkor az az egykulcsos adó bevezetése lenne. Szerinte jórészt ennek köszönhető, hogy "a magyar gazdaság már nem csak dinamikusan nő, hanem át tudott vészelni egy világjárványt, és a maga javára tudta fordítani a válságot".

Szijjártó Péter ezt követően az Eurostat adatait idézte, amelyek szerint

az EU-ban Magyarországon csökkentek legnagyobb mértékben a béreket terhelő adók az elmúlt tíz évben.

Mint hangsúlyozta, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy hazánk 2014 óta évről-évre beruházási rekordokat döntött.

Ez a lendület még a válság alatt sem tört meg, a kormány a beruházásösztönzési program keretében 1380 vállalatnak adott támogatást, amelyek összesen 900 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Ebből az állam 375 milliárd forinttal vette ki a részét, hozzájárulva nagyjából 290 ezer munkahely megmentéséhez – közölte.

"A vírussal szemben az oltás, a világgazdasági válsággal szemben a beruházások jelentették a leghatékonyabb eszközt" – fogalmazott.

A miniszter a beruházások mellett a kifektetések fontosságáról is beszélt. Elmondta, hogy

  • a külföldi tulajdonú vállalatok tavaly 8,2 milliárd eurónyi profitot termeltek Magyarországon, míg
  • a magyar cégek csak 1,8 milliárd eurónyit külföldön.

"A következő években a magyar gazdaság dimenzióváltása érdekében azon kell dolgoznunk, hogy ez a profitmérleg kiegyensúlyozódjon" – húzta alá, hozzáfűzve, hogy ehhez segíteni kell a külföldön is versenyképes magyar vállalatok nemzetközi terjeszkedését.

Szijjártó Péter végül érintette az ukrajnai háború kérdését is, amelynek szerinte jelentős gazdasági hatásai lesznek, így

két év alatt immár másodszor fog megbomlani a világgazdasági status quo.

Leszögezte: most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kell fordítani, de ezt követően arról is gondoskodni kell a vállalatokkal együttműködve, hogy Magyarország ebből a válságból is megerősödve kerüljön ki.

A "Fókuszban a külpiacok" című konferencián a minisztérium és a kamara stratégiai megállapodást írt alá a külgazdasági együttműködésről.

Címlapról ajánljuk
Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Túl keveset dolgoznak a németek – vagy pont, hogy túl sokat?

Christian Lindner pénzügyminiszter a közelmúltban kifogásolta a németek munkához való viszonyát, szerinte mentalitásváltásra van szükség. Egy tanulmány szerint ugyanakkor soha ennyit nem dolgoztak a németek, mint a múlt évben. Sőt a politika közreműködésével lehetne még ennél többet is. Most akkor mi az igazság?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

Tombol az ingatlanválság Nyugaton - aggódjunk a magyar projekthitelek miatt?

A home office miatti alacsony kihasználtság, a megemelkedett finanszírozási költségek és a gazdasági növekedés visszafogottsága válságba taszította a kereskedelmi ingatlanok, köztük az irodák piacát a fejlett országokban. Különösen az USA-ban és Németországban pánikolt be emiatt a részvénypiac, elég a New York Community Bank és a Pfandbriefbank zuhanására gondolni, amelyeknek nagy a hitelkitettségük ezen a területen. De mi a helyzet Magyarországon? Aggódhatunk mi is a kereskedelmi ingatlanokra felvett projekthitelek miatt? Az MNB ezen a héten közzétett Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének a megállapításait foglaljuk most össze erről, további információkért pedig érdemes eljönni a Portfolio május 14-ei Hitelezés 2024 konferenciájára, amelyen a piaci szereplők is értékelik a helyzetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×