eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése (COP26) Glasgow-ban a tervezett befejezés utáni napon, 2021. november 13-án.
Nyitókép: Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülése Glasgow-ban a tervezett befejezés utáni napon, 2021. november 13-án. MTI/AP/Alberto Pezzali

Boris Johnson: a Glasgow-i Klímaegyezmény sorsfordító jelentőségű

A brit miniszterelnök szerint a glasgow-i klímaértekezleten elért megállapodás sorsfordító jelentőségű, elsősorban azért, mert véget vet a szénből nyert energia termelésének és felhasználásának.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) a résztvevő 197 ország küldöttei szombat éjjel, csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a kitűzött határidőnél egy nappal később új globális klímaegyezményt fogadtak el.

Johnson a Downing Streeten tartott vasárnap esti sajtóértekezletén kiemelte: a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viselő megállapodás az első olyan globális környezetvédelmi intézkedési terv, amelyben konkrétan szerepel, hogy a szén használatát az energiatermelésben csökkenteni kell.

A skóciai nagyvárosban elért megállapodás tartalmát tekintve nem fér kétség ahhoz, hogy az egyezmény a szénből nyert energia felhasználásának végét jelenti, és ez fantasztikus vívmány - fogalmazott a brit kormányfő.

Boris Johnson kiemelte azt is, hogy a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a 90 százalékot, jóllehet ez az arány nem egészen egyharmad volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.

Mindemellett 130 ország csatlakozott a glasgow-i értekezleten ahhoz az egyezményhez, amelynek célja a globális erdőpusztítás folyamatának megállítása és visszafordítása. Ezekben az országokban van a világ erdőségeinek több mint 90 százaléka - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Johnson kijelentette ugyanakkor, hogy örömébe csalódottság is vegyül, hiszen egyes országok ellenállása miatt nem sikerült olyan ambiciózus megszövegezésű egyezményt elérni, amilyent eredetileg terveztek.

A brit kormányfő úgy fogalmazott: a diplomácia természete már csak olyan, hogy lehet lobbizni, lehet könyörögni, lehet biztatni, de "szuverén országokat nem tudunk rákényszeríteni olyasmire, amit nem akarnak megtenni".

Az eredeti határozattervezetben a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.

Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.

Számos ország - főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget - súlyos fenntartásaiknak adtak hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.

Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, a szombat éjjeli záróülésen könnyek között kért elnézést a utolsó pillanatban eszközölt szövegbeli változtatások miatt.

Sharma a Downing Streeten tartott vasárnap esti sajtóértekezleten kijelentette: érzelmei azért mutatkoztak meg ennyire markánsan, mert nagyon sokan hónapokon át dolgoztak a megállapodás eléréséért, és a COP26-értekezlet szombati utolsó munkanapjának végén "volt egy feszültséggel teli óra, amikor úgy tűnt, hogy az egész egyezmény veszélybe került".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×