Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Szüretelőgép szedi a legkorábbi érésű szőlőfajtát, a Csabagyöngyét a Balaton Agrár Zrt. területén a Somogy megyei Ordacsehi határában 2020. augusztus 8-án. Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy 90 ezer kilogramm Csabagyöngyét vásárol, amelyből 90 ezer palack bort készít a badacsonyörsi központjában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Új eredetvédelmi törvény készül

Az új borjogi szabályozás pedig a közelmúltban lépett hatályba.

A szőlőültetvények fele megújult Magyarországon az elmúlt 10-12 évben, így megvan a minőségi alapanyag előállításának lehetősége - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 9. Borkonferencia megnyitóján. Felidézte azt is, hogy a borászatok 30 milliárd forintot kaptak technológiai beruházásokra az elmúlt években.

Az államtitkár kulcskérdésnek nevezte a bormarketingben történő előrelépést, mint mondta, erre különösen nagy szükség van, mert a koronavírus-járvány kedvezőtlenül érintette a borászatokat.

Feldman Zsolt kifejtette ugyanakkor, hogy a szőlészet és borászat szerencsés ágazat, a kisebb és a nagyobb vállalkozásoknak is megvan az a lehetősége, hogy termékeik ne csak tömegtermékként kerüljenek a piacra.

Az államtitkár kitért arra, hogy nagy változások vannak a szabályozásban. Hosszú szakmai előkészítés után augusztusban hatályba lépett az új borjogi szabályozás, ami egyebek mellett egyszerűbb adminisztrációs kereteket teremtett. Hozzátette, hogy

új törvény készül az eredetvédelem terén, ami a bor esetében különösen fontos.

Feldman Zsolt előadásában elmondta: 19 sikeres pályázóval európai uniós forrásokból finanszírozott promóciós program indult, amely 16 uniós és 12 unión kívüli országban teszi lehetővé a pályázók számára a borászati termékek promócióját. A programot 2022-ben újra megnyitják.

Felhívta a figyelmet egyebek között arra is, hogy 1,5 milliárd forintos kerettel újranyitották a szállodákba, éttermekbe beszállító kis- és közepes borászatok támogatását. A feltételeknek megfelelő vállalkozások október 26-ig adhatják be támogatási kérelmüket.

Az államtitkár jelezte, hogy technológiai beruházásokra jövő év január 15-e és február 15-e között ismét lehet majd támogatási kérelmeket benyújtani.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×