INFORÁDIÓ
2021. október 18. hétfő
Lukács

matolcsy györgy

magyar nemzeti bank

mnb

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.

Matolcsy György: ismét példát kellene venni Csehország gazdasági programjáról

Infostart

Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében az MNB folyamatosan elemzi a világgazdaság sikeres mintáit - most a cseh tanulságokról írt Matolcsy György.

A Magyar Nemzeti Bank Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében kiemelten figyeli Dél-Korea, Izrael, Dubai, Szingapúr, a kínai sikervárosok, Lengyelország és a balti országok eredményeire. "Felismertük, hogy a második világháború utáni európai gazdasági csodák (Bajorország, Baden-Würtenberg, Franciaország, Észak-Itália, Ausztria, Svájc, a skandináv országok, Katalónia) példái már nem adnak útmutatót a régió felzárkózásához. Ennek oka, hogy – néhány kivételtől eltekintve – ezek a sikeres térségek sem tudnak már lépést tartani az USA és Kelet-Ázsia eredményeivel. Itt van azonban a közelünkben egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: ez a példa Csehország" - írta a Magyar Nemzet honlapján a jegybank elnöke, Matolcsy György.

Megemlítette, hogy a 2010-es hazai gazdasági program középpontjában az 1 millió új munkahely megteremtésének célja állt. Ezt a célt akkor a cseh gazdaság közel 1,2 millió fővel nagyobb foglalkoztatási szintje alapján tűzték ki.

További tanulságokkal is szolgál azonban a jegybankelnök szerint a cseh és a magyar gazdasági modell összevetése.

Ilyen például a demográfia területe: 1990-ben a két ország népessége még közel azonos volt, mindkettő 10,4 millió főt tett ki. Mára 900 ezer fős a cseh demográfiai előny. Ez – azonos vándorlási egyenleg mellett – két tényezőnek köszönhető: a magasabb cseh születésszámnak és a sokkal magasabb magyar halálozási adatnak. A népesség számában elért cseh előny a szakember szerint „kamatos kamattal” működik, mert a szülőképes korú nők nagyobb létszáma és a magasabb cseh termékenységi ráta (1,71-es termékenységi arány, ami holtversenyben a harmadik legmagasabb az EU-ban), magasabb születésszámot eredményez. Nálunk az elért jelentős növekedés ellenére még csak 1,55 százalékos az arány – ami már némileg magasabb az EU-27-ek 1,53-as rátájánál) így a népesség-rés egyre tágul a két ország között.

A két ország örökségénél egy sor területen működik a „kamatos kamat” törvénye és erre épül a mára kialakult jelentős cseh előny. Az örökség adta előnyök közül a legfontosabbak:

1. A második világháború előtt a cseh gazdaságban az ipar aránya másfélszerese volt a magyarnak. Ez jó alap volt a későbbi cseh iparosítási programok számára, mert volt mire építkezni, a vas- és acél országának kísérlete helyett.

2. A két világháború között Csehszlovákia elkerülte a súlyos makrogazdasági egyensúlytalanságokat. Ez segítette a magas fejlettségi szint megőrzését, mert nem indultak be a minket jellemző „egyensúly vagy növekedés” ciklusok, amelyek jelentős növekedési áldozattal jártak.

3. Csehszlovákia elkerülte a hiperinflációt. Így alacsonyan maradt a külső adósság, magas volt az ipari export aránya és a második világháború előtt a cseh gazdaság elérte Ausztria fejlettségi szintjének 91 százalékát. Nálunk fordított történetet indított be a hiperinfláció.

4. A rendszerváltozást szóban sokkterápiával, a gyakorlatban fokozatos átmenettel hajtották végre. Mi pont fordított stratégiát követtünk, graduális/fokozatos átmenetről beszéltünk, de az 1990-es évtized első felében sokkterápiára épült a magyar gazdaságpolitika. A cseh foglalkoztatás így 400 ezer, a magyar 1,2 millió munkahelyet veszített a piaci átmenet során. A magyar sokkterápia azért óriási hiba, mert éppen az 1989-1992 közötti európai recesszió közben történt, ami többszörösen leértékelte a magyar nemzeti vagyont.

5. Csehország az 1920 utáni 100 évben a közép-kelet európai régió legversenyképesebb országa volt.

6. Az egy főre jutó fejlettség terén Csehország ma az EU-27 átlag 94.1 százalékát, mi 74 százalékát érjük el. Csehország relatív fejlettsége 2000-ben hasonló volt a mai magyar fejlettséghez. Az elmúlt 20 évben azonban sikerült kitörniük a közepes fejlettségből, ami náluk nem működött csapdaként, így tavaly fejlettségben már megelőzték Olaszországot.

7. A cseh gazdaságot folyamatosan a magas beruházási ráta és a hatékony tőkefelhalmozás jellemzi; a beruházások jellemzően nem „vasba és betonba”, hanem „agyakba és intézményekbe” kerülnek befektetésre.

8. A feldolgozóipar belföldi hozzáadott értéke magasabb a magyarnál.

9. A teljes exportban magasabb a cseh hozzáadott érték aránya, mint nálunk.

10. Az innovációs ráfordítások magasabbak a magyarnál és lényegesen magasabb a vállalatok digitalizáltsága. A cseh vállalatok digitalizáltsága a 8. helyen áll az EU-ban, Magyarország csak a 25.

11. A munkaerőpiac az elmúlt 30 évben kisebb ciklusokat mutatott a magyarnál.

12. Csehország területi szerkezete kiegyensúlyozottabb, mint a miénk. A három legnagyobb fővároson kívüli város közel kétszeres súlyt képvisel a cseh GDP-ben, mint Magyarországon a három legnagyobb Budapesten kívüli város. Ez egy egészségesebb, szétterülő gazdasági térszerkezetet jelent.

13. 1990 után külső egyensúlytalanság és eladósodás nélkül sikerült felzárkózást elérniük. Ennek döntő oka, hogy a csehek zömében belső pénzügyi forrásokra támaszkodtak. Így érték el, hogy nettó külső adósságuk több évtizede negatív.

14. A cseh gazdaság sérülékenysége alacsony. A régióban a cseh gazdaságnak a legkedvezőbb a hitel minősítői adósságbesorolása.

15. A cseh költségvetési politika erősen anticiklikus volt - a 2015-2019 közötti öt év átlagában többletes volt a cseh költségvetés.

Matolcsy György végül megjegyzi: az elmúlt 30 évben – döntően a 2010 utáni pozitív fordulatok eredményeképpen – a nagy ciklusokat mutató, óriási veszteségekkel működő magyar modell az 1990. évi EU-átlag 51 százalékáról 74 százalékra jött fel. Közben a cseh modell az EU-átlag 81 százalékáról 94,1 százalékra lépett előre. Az elmúlt három évtizedben mi 23 százalékkal, a csehek 13 százalékkal közeledtek az EU-27-ek átlagához (eközben a lengyelek 34 százalékkal).

Zárásként utalt arra, hogy következőkben a magyar modell előnyeit is érdemes lesz feltárni.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018