Miközben a becslések szerint a világgazdaság csak 2022 végére éri el a válság előtti teljesítményét, a magyar gazdaságban előállított érték már 2021 második negyedévében meghaladta a válság előtti szintet - hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy

• az előző év hasonló időszakához képest a második negyedévben 17,7 százalékkal nőtt a GDP, amivel meghaladta a válság előtti mértéket. Ez pedig a harmadik lejobb teljesítményt jelenti az Európai Unió tagállamainak sorában.
• Szintén erősíti a gazdaságot az unióban a második legmagasabb arányú, 39,8 százalékos beruházási ráta.

A rekordmagas növekedés nyomán pedig jelentősen, a korábbi GDP-arányos 81 százalékról 77,6 százalékra csökkent az államadósság mértéke - fűzte hozzá. A munkahelyvédelmi intézkedéseknek köszönhetően 2021 júliusában már 4 692 000-en dolgoztak Magyarországon, vagyis többen, mint valaha. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiac átrendeződött a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába; például miközben a feldolgozóiparban 4,2 százalékkal csökkent, addig a tudományos műszaki tevékenység területén 11 százalékkal, az infokommunikációban pedig 20 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma - sorolta. Mindennek nyomán a 4 százalékos munkanélküliségi ráta a hatodik legjobb érték az Európai Unióban.

A miniszter szerint mindez a tudás- és munkaalapú, vagyis a nem segélyalapú válságkezelésnek köszönhető, aminek a munkahelyek megőrzése, a kiemelt ágazatok és a vállalkozások megerősítése, illetve a családok és nyugdíjak megvédése volt a célja.

A többi között 2020-ban 918 milliárd forintnyi beruházástámogatási program indításáról született döntés, amelynek nyomán közel 2000 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, illetve a meghirdetett hitel- és garanciaprogramok leszerződött állománya meghaladta az 5000 milliárd forintot.

A gazdaság-újraindítási akcióterv részei pedig a többi között a 25 évesnél fiatalabbak jövedelemadó-mentessége, a 10 millió forintos kamatmentes kisvállalkozói kölcsön, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a lakásépítés áfatartalmának 5 százalékra csökkentése, a lakásfelújítás-támogatási program és a hitelmoratórium meghosszabbítása - ismertette Palkovics László.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondása szerint:

• a kamara támogatja azt a Pénzügyminisztérium által képviselt gazdaságpolitikát, amely a gazdaság élénkítésének jövedelméből kívánja egyensúlyba hozni az államháztartást.
• a gyengülő forintárfolyam nem ösztönzi a vállalati versenyképesség erősítését, mert a gyengülő árfolyam mellett az export úgyis megy magától.
• a Magyar Nemzeti Bank túlzott optimizmussal értékeli az inflációs pálya kockázatát.

Arról is szólt, hogy a válságnak voltak pozitív hatásai is. A cégek jó része rájött, hogy a home office a hatékonyság növelését szolgálja, a globális ellátási láncok megszakadása miatt felértékelődtek a helyi beszállítók, felerősödött a stabilabb vállalati gazdálkodás igénye és a rövid távú kockázatvállalással szemben előtérbe került a stratégiai tervezés.

Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke azt hangsúlyozta, hogy a sikeres válságkezelés kulcsa a minőségi közpénzköltés.

Szerinte a 2010 és 2019 közötti kiegyensúlyozott államháztartási gazdálkodás teremtette meg a feltételét a válság idején a jelentősebb állami pénzügyi intervenciónak, illetve a veszélyhelyzeti törvény megteremtette a költségvetési források gyors átcsoportosításának lehetőségét is.

Ugyanakkor az ösztönző állam feladata a gazdaság dinamizálásának segítése. Ugyanis ez minél sikeresebb, annál inkább lehetővé válik a költségvetési intervenció visszahúzódása - mondta Domokos László.