A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) csütörtökön tette közzé őszi előrejelzését, amely szerint 2020-ban és 2021-ben is 2,8 százalékos növekedésre lehet számítani, ez megfelel a májusban kiadott prognózisban felvázoltaknak.

A GDP tavaly 5,1 százalékos, 2017-ben 4,3 százalékos, 2016-ban 2,2 százalékos ütemben nőtt.

Rámutattak, a magyar gazdaság eddig ellenállónak bizonyult a globális lassulással szemben a növekedést segítő belső tényezőknek, s főleg az építő- és az autóipar fellendülésének köszönhetően, ezek várható meggyengülése, valamint az exportpiacok további alulteljesítése nyomán azonban

a gazdaság nagy valószínűséggel veszíteni fog a lendületéből. Ezt a rövid távú mutatók már előrevetítik, augusztusban az építőipar teljesítményének növekedése megtorpant, és hasonló a helyzet a feldolgozóipari ágazatban.

A háztartások fogyasztása fokozatosan lassulni, míg a munkaerőpiac feszessége lazulni fog, miután az alacsonyabb GDP-növekedés korlátozni fogja a munkaerő iránti keresletet és a reáljövedelem-emelkedést.

A rekordmagas beruházási ráta csökkenésére kell készülni. Az állami beruházások szintje mérséklődni fog a jövő évben, miután az uniós források felhasználása idén tetőzött, a magánberuházások ezzel szemben tovább növekednek majd, minthogy a már megkezdett ingatlanprojektek hamarosan elkészülnek.

Az exportnövekedés lassulni fog 2020-ban, a főbb kereskedelmi partnerek visszafogottabb gazdasági teljesítményéből adódóan, az újabb gyártókapacitások átadása nyomán azonban különösen 2021-ben a magyar exportőrök piaci részesedése nőhet.

Ezzel párhuzamosan az importnövekedésben is lassulás várható a gyengébb hazai kereslet miatt, és ennek eredményeként

a folyó fizetési mérleg hiánya csökkenni fog a következő években.

Az EU-s források folytatódó beáramlása nyomán ugyanakkor a külső finanszírozási pozíció továbbra is pozitív marad.

A foglalkoztatottság bővülése idén 1,9 százalékos lesz, jövőre ez 0,2 százalékra csökken, és 2021-ben stagnálás várható. A munkanélküliségi rátát mindhárom évben 3,4 százalékra prognosztizálták.

A külső tényezők lefelé mutató kockázatot jelentenek, másrészt a feszes hazai munkaerőpiac akár még magasabb bér- és fogyasztásnövekedést is fenntarthat.

Az inflációs ráta idén nyáron tetőzött, a csökkenő nyersanyag-árak pedig a szakértők szerint segíteni fogják az úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex (HICP) mérséklődését az idei 3,4 százalékról 2020-ban 3,1, 2021-ben pedig 3,0 százalékra. Az erős, bár enyhülő fogyasztás- és bérnövekedés mellett a maginfláció magasabb marad, mint az EU-tagállamok inflációs mutatóinak összehasonlíthatóságát biztosító HICP.

Az elemzők szerint az államháztartási hiány a GDP 1,8 százaléka lesz idén Magyarországon, ami 2020-ban 1 százalékra, majd 2021-ben 0,8 százalékra csökken.

Az államadósság idén a GDP 68,2 százaléka lesz, és a csökkenő trend folytatódni fog. Jövőre 66,7 százalék, utána 64,4 százalék várható a prognózis szerint.