Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.44
bux:
133519.6
2026. június 12. péntek Villő
A Bakonyi Erőmű Ajkán 2018. január 9-én. Megszűnhet az évek óta tartó korom- és pernyehullás Ajkán, az erőművet az elmúlt év végén megvásároló Veolia Energia Magyarország Zrt. tervezett beruházásának köszönhetően - közölte Palkó György, a cég elnök-vezérigazgatója az ezen a napon tartott sajtótájékoztatón.
Nyitókép: Bodnár Boglárka

Gáz és atom adhatja az áramot a következő évtizedben

A MAVIR elemzésében azzal számol, hogy a szénerőművek szinte teljesen megszűnnek, a kiserőmű-létesítések pedig folytatódhatnak ugyan, szerepük azonban mérsékelt marad.

A Magyarországon jelenleg működő több mint 8600 megawatt (MW) erőművi kapacitásból mintegy 4000 megawatt marad üzemben 15 éves távlatban, új erőművek építésére elsősorban ezek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt - hívja fel a figyelmet tanulmányában a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.

A rendszerirányító honlapján tette közzé most elkészült kapacitáselemzését, amelyhez a magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeiről készített legutóbbi előrejelzését is alapul vette.

Előrejelzésében a MAVIR azzal számol, hogy a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása a következő 15 év során átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával, évi 0,6-1 százalékkal bővülhet.

Így az összes villamosenergia-felhasználás (amely a nettó villamosenergia-fogyasztáson felül tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is) 2023-ra várt értéke 46,7 terawattóra, 2028-ra 48,9 terawattóra, 2033-ra pedig elérheti az 50,9 terawattórát. A MAVIR az alapváltozat mellett megvizsgálta az átlagosnál alacsonyabb és magasabb fogyasztás lehetőségét is.

Az erőművek felének lejár az ideje

A hazai nagyerőművek összes bruttó beépített teljesítőképessége a 2017. december 31-i állapot szerint 6996 megawatt volt, a kiserőműveké pedig 1621 megawatt. Az összes jelenleg üzemelő hazai erőmű névleges bruttó villamos teljesítőképességéből 2033-ra nagyjából 4500 megawatt maradhat meg az elemzők szerint.

A megszűnés döntően nagyerőműveket érint - mutat rá a rendszerirányító -,

a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a hazai palettáról,

és a legöregebb atomerőművi blokknak is lejár az élettartam-meghosszabbítása.

A kapacitások pótlása megtörténhet új nagy- vagy kiserőművek építésével, a meglévők felújításával, üzemidejük meghosszabbításával, de akár importforrásból is - jelzi a MAVIR.

A 2018. január 31-ig visszaigazolt tervek és engedélyek alapján 5500 megawattnyi új erőművi kapacitás épülhet 2033-ig - ismertetik. Elvileg közel 3000 megawatt új CCGT (kombinált ciklusú gázturbinás) erőmű épülhet a következő tíz év során, valamint az energiapolitikai szándék szerint a húszas évek második felében várhatóan két nagy (egyenként 1262 MW) teljesítőképességű nukleáris alaperőművi egység kerül üzembe.

A kiserőmű-létesítések ugyan folytatódhatnak, szerepük azonban várhatóan mérsékelt marad.

Az időjárásfüggő megújuló erőművek beépített teljesítőképességét az elemzés a 2033-as sarokévre 3500-6000 megawatt közötti értékekkel vette figyelembe.

Az elemzésben közölt adatok szerint a magyarországi összes villamosenergia-felhasználás 2017-ben 45,06 terawattóra volt, 2,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A magyarországi erőművek bruttó villamosenergia-termelése 2,8 százalékkal, a Magyarországra behozott villamos energia mennyisége 1,2 százalékkal bővült 2017-ben.

A teljes fogyasztás 28,6 százaléka import forrásból származott. A 32,18 terawattórányi hazai bruttó villamosenergia-termelés 50 százalékát a Paksi Atomerőmű, 17 százalékát a Mátrai Erőmű adta - ismertetik a tanulmányban.

A MAVIR honlapján található legfrissebb adatok szerint 2018-ban a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás elérte a 45,4 terawattórát. Tavaly a hazai erőművek 31,06 terawattóra áramot állították elő, az import aránya a teljes felhasználáson belül 31,59 százalék volt.

Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×