Infostart.hu
eur:
387.2
usd:
330.53
bux:
109520.94
2025. december 19. péntek Viola
Hárslevelű szőlőfürt a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egyik szőlőjében 2012. szeptember 27-én. Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a tarcali kutatóintézet, melynek keretében megalakult az egyetem Borászati Mikrobiológiai Kihelyezett Tanszéke. Az együttműködés az oktatást és kutatást egyaránt érinti, a közös munka eredményeképpen az egyetemi tudás a borászati technológiák fejlesztésében hasznosul.
Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Súlyos veszteségre panaszkodnak a balatoni borászok

A jelenlegi termésátlagokkal és felvásárlási árakkal veszteséges a szőlőtermelés a Balaton-felvidéken.

Mező Sándor badacsonytördemici borász, korábbi hegybíró felidézte több Balaton-felvidéki borász, köztük a Világgazdaságnak nyilatkozó Jásdi István aggodalmait is azzal kapcsolatban, hogy csökken a szőlőterület, sokan – jogszabályellenesen – nyaralókat építenek a termelőktől megvett ültetvényeken, ami annyira felverte az árakat, hogy az esetleg a területük növelésében gondolkodó borászoknak esélyük sincs vásárlásra.

A volt hegybíró szerint nem nyújt megélhetést a szőlőtermelés, a Badacsonyi borvidéken például a hektáronkénti legalább 800 ezer forintos művelési költséget nem fedezik a felvásárlási árak. Az átlagos termésmennyiség 60 mázsa körül alakul, a felvásárlási árak pedig nem érik el a kilónkénti 100 forintot.

Idén a mennyiség átlagos lesz, és bár a minőségen még javíthat az indián nyár, az árak nyomottak: az illatos fajtáknál és a szürkebarátnál a nagy felvásárlóknál 100–130 forint közé esik a maximum, a kevésbé kurrens szőlőfajták kilójáért pedig 70-80 forintot adnak a vevők. Vagyis jó esetben is csak 600-800 ezer forint a hektáronkénti árbevétel, tehát akár a 200 ezer forintot is eléri a szőlőtermelő vesztesége. Amíg nincs szélesebb piacuk a 2000 forint fölötti árkategóriájú boroknak, addig csak álom a nyereséget hozó szőlőár.

Ezek után érthető, hogy sokan el akarják adni az ültetvényüket, de az is előfordul, hogy kivágják a tőkéket, vagy egyszerűen magukra hagyják. Ez utóbbi a legrosszabb, mert a gondozatlan területek egy sor növényvédelmi problémát, ezzel együtt pedig többletköltséget okoznak a szomszédos területeken szőlőt művelőknek.

Címlapról ajánljuk

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×