Az okoseszközök robbanásszerű terjedése nem csupán óriási lehetőségeket, de hatalmas biztonsági réseket is rejt. Eközben úgy tűnik, hogy a magyar átlagfelhasználó még a hagyományos webböngészés és webes vásárlás során sem eléggé tudatos a biztonság terén - mutatnak rá az internetes biztonsággal foglalkozó szakemberek.
A KSH 2015-ös jelentése szerint a hazai internetezők 39%-a szembesült már valamilyen biztonsági problémával weben, ez uniós szinten a második legmagasabb arány. Vírusfertőzés, személyes adatokkal való visszaélés, pénzügyi csalás vezeti a magyar veszélylistát.
Pedig érdemes figyelni a biztonságra, hiszen a rendszeres internetezők 46%-a döntően az interneten keresztül intézi a pénzügyeit, ezért fokozott veszélynek van kitéve a számítógépes bűnözés miatt.
A védekezési módok közül a legtöbben (57%) a vírusirtó telepítését említették a jelentésben, sokan nem nyitják meg az ismeretlen címről érkező e-maileket (36%) és vannak, akik a „saját számítógép” használatában bíznak (35%).
Azonban a meglátogatott weboldalak biztonságára alig figyelünk, pedig a karácsonyi vásárlások egy jelentős része már a weben zajlik.
„A karácsony minden évben új webes vásárlási csúcsot hoz. Ezért is érdemes felhívni a figyelmet a vásárlót védő, a weboldal és a felhasználó közötti kommunikációt titkosító úgynevezett SSL-tanúsítványra, amelyet egy zártlakat-ikon jelöl a böngésző webcím előtti mezőjében. Ha ilyen ikon nincs a böngésző menüben, akkor nagy a kockázat bármilyen személyes-, pénzügyi- vagy bankkártyaadat megadásakor” – hívta fel a figyelmet Almási János internetbiztonsági szakértő.
Rámutatott, hogy még kevésbé vagyunk biztonságtudatosak az okoseszközökön terén, jóllehet az egymással és a felhasználóval a weben kommunikáló eszközök védelme és a közöttük zajló kommunikáció titkosítása éppen olyan kritikus a biztonság szempontjából, mint egy weboldal és a felhasználó közötti információcsere.
Egy ügyes támadó pedig számos módon hozzáférhet az adatainkhoz a csatlakoztatott eszközön keresztül - hangsúlyozta.
Már egy internethez kapcsolt kávéfőző vagy egy babamonitor is gyenge pont lehet, ha elég titkosítás nélküli információt küldött egy hackernek ahhoz, hogy az kiderítse a jelszót a wifihálózathoz, vagy segítse őt távolról bekapcsolni az okostévénk, bébimonitorunk kameráját.
Ugyanígy kritikus kérdés lehet a hangvezérlésre alkalmas eszközök, például tévék esetében az, hogy az eszköz folyamatosan rögzíti a közelben zajló beszélgetéseket. Az így rögzített hanganyagok adatvédelmi szempontból is igen kockázatosak lehetnek.
„Távolról sincs szó arról, hogy az okoseszközök egyáltalán nem biztonságosak, természetesen a nagy gyártók folyamatosan frissítik és védik ezeket az eszközöket. Azonban tény, hogy minél több ponton csatlakozunk az internetre, annál több rést hagyhatunk a biztonsági rendszereken. Ezért az intelligens eszközök vásárlása esetén érdemes tudatosan ügyelni minderre” – tette hozzá Almási János.