Elmondta: az alapítványok tulajdonába olyan ingatlanok kerülnek, amelyek elhelyezkedésük miatt hosszú távon kiváló befektetési lehetőséget nyújtanak. A mintegy 7 és fél hektáros telken több mint 200 ezer négyzetméteren iroda, kereskedelmi terület, valamint lakások építhetőek.

Kiemelte: a fejlesztési projektnek köszönhetően Budapest is vonzó pénzügyi központtá válhat. Az Optima azt szeretné elérni, hogy több olyan pénzügyi profilú cég helyezze ide át székhelyét, amelyek a Brexit hatására új európai központot keresnek. Az elképzelések szerint az új negyedben 150 ezer négyzetméter iroda mellett üzletek, szolgáltatói bázisok, lakások, új, revitalizált közterek és parkok is helyet kapnak majd - tette hozzá.

Az Optima Befektetési Zrt. a három telekből álló ingatlant hazai magánbefektetők kezében lévő két cégtől, a Redimmocorp. Zrt.-től és a Soinginvest Zrt.-től vásárolta meg a múlt héten, a vételárat is kifizették már. A korábban többek között a Reno cipőboltnak is helyet adó területen Magyarországon és a közép- és kelet-európai régióban is egyedülálló üzleti és pénzügyi központot kívánnak felépíteni, a tervek szerint a következő három évben - emelte ki Fekete Zoltán.

A vezérigazgató elmondta: még nem lehet megmondani, hogy lesz-e közbeszerzési eljárás az ingatlanfejlesztés során, mivel még folyik a tervezés. Kiemelte: minden lépést egyeztetnek a közbeszerzési hatósággal.

Fekete Zoltán rámutatott: az újabb ingatlanvásárlás része annak a folyamatnak, melynek során az Optima az alapítványok vagyonának egyre nagyobb részét helyezi át állampapírokból ingatlanokba, az Európai Központi Bank észrevételeivel összhangban. Ennek alapján az alapítványok állampapír-állománya az eredeti több mint 200 milliárdról 155,27 milliárd forintra csökkent, ezzel szemben az ingatlanoké 6,8 milliárdról 70,78 milliárdra nőtt. Emellett az alapítványok most 20,7 milliárdot tartanak bankbetétben és 21 milliárd forintot őriznek vállalati kötvényekben.

Fekete Zoltán szerint a piaci lehetőségek függvényében állampapír-állományukból további összegeket csoportosíthatnak át ingatlanokba, ennek mértéke korábbi közlés szerint az induló állomány felét, azaz összességében több mint 100 milliárdot tehet ki. Emellett az alapítványok banki finanszírozást is igénybe vesznek, vehetnek az ingatlanvételekhez.

A vezérigazgató kérdésekre elmondta: a korábban megvásárolt, Széll Kálmán téri Buda Palota és a mostani fejlesztésekhez összesen 120-130 millió eurós hitelt vehetnek fel, piaci alapon. A finananszírozó konzorciumban olyan bankok is résztvehetnek majd, amelyek eddig még nem tevékenykedtek Magyarországon.

Fekete Zoltán arról is szólt, hogy a projektek finanszírozásába magántőke-befektetők is beszállhatnak, a beruházások iránt ugyanis nyugat-európai és ázsiai ingatlanalapok is érdeklődnek.

Fekete Zoltán elmondta: az ország regionális pénzügyi központtá válásának egyik feltétele a megfelelő pénzügyi szakemberképzés, amely az alapítványok kiemelt célja. Magyarország már most is regionális központnak tekinthető a számviteli szolgáltatások területén, az alapítványok azért dolgoznak, hogy a világszínvonalú pénzügyi képzés révén Magyarország vezető szerephez jusson a pénzügyi szolgáltatások terén.

Fekete Zoltán rámutatott: az alapítványok vásárlásainak elsődleges célja az alapítványi vagyon magasabb hozam mellett történő befektetése, mivel az alapítványok a formából adódó szabályozás miatt is kötelesek megőrizni a rájuk bízott vagyont. Az alapítványok kizárólag ezen befektetések hozamaiból gazdálkodhatnak, így tevékenységük hosszú évtizedeken át önfenntartó lesz.

Az Optima vezérigazgatója június 16-án közölte: akkor az MNB által létrehozott alapítványok négy ingatlant vettek, hármat Budapesten, egyet Debrecenben, az ingatlanokért együttesen 25,2 milliárd forintot fizetnek ki. Az akkori vétellel, az ingatlanvásárlásokkal az alapítványi vagyonból 25,2 milliárd forintnyi vagyon kerül át ingatlanbefektetésekbe, míg az alapítványok állampapír-állománya mintegy 175 milliárd forintra csökkent.