A közlemény ismerteti: a csalétkeket kisrepülőgépekről szórják ki az ország területének mintegy kétharmadán, a lakott területeket kivéve. A csalik kiszórását a lakott területen kívül is szüneteltetik, ha a repülési útvonalon kirándulókat, mezőgazdasági munkát végző embereket látnak. A vakcinázott területeken piros színű plakátok tájékoztatják a lakosságot az immunizációs kampányról.

A csalétek kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben, csomagolásban található az oltóanyag. A vakcina a kutyákra és macskákra nem veszélyes, azonban elfogyasztása veszettség elleni védettséget sem alakít ki ezekben a fajokban. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett területeken a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig ebzárlat és legeltetési tilalom lép érvénybe.

A közlemény kitér arra is, hogy a veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak. A vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. Zoonózis, az állatról emberre terjedő humán megbetegedés 1994 óta nem volt Magyarországon, ami többek között annak köszönhető, hogy az állategészségügyi hatóság 1992 óta rendszeresen, évente két alkalommal megszervezi a rókák vakcinázását.

A több mint 600 millió forintba kerülő magyarországi program az Európai Unió támogatásával valósul meg. Idén az EU 13 tagállamában zajlik veszettség-mentesítési program. Az Európai Bizottság célkitűzése, hogy 2020-ra az EU valamennyi tagállamában felszámolják a betegséget.

A Nébih felhívja a figyelmet: a kutyák évenkénti kötelező veszettség elleni védőoltásának kiemelt szerepe van a mentesség elérésében, illetve közegészségügyi szempontból is, emellett javasolt a nem kizárólag lakásban tartott (kijáró) macskák megelőző veszettség oltása is.

A vakcinázással érintett települések listája - megyei bontásban - megtalálható a Nébih honlapján.