Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Nőtt az új lakások ára az év első két hónapjában

Az új építésű lakások átlagára 5-15 százalékkal nőtt az év első két hónapjában a múlt év végéhez képest, és a kereslet is megnőtt irántuk - derül ki az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat legfrissebb elemzéséből.

Az MTI-hez eljuttatott közleményükben kiemelik, hogy sokat változott a lakáspiac alig két hónap alatt: 2016. január-februári időszakban az előző év végéhez képest a 40-50 négyzetméteres lakások helyett inkább a 60-70 átlagos alapterületű lakásokat veszik.

A háromgyermekeseknek adható maximális támogatás révén döntően a kevés számú újépítésű ingatlan iránt nőtt a kereslet. Az élénkülés nemcsak a kínálati árakban, de a valós adásvételi tranzakciókban is tükröződik. Míg januárban erős volt az érdeklődés, addig februárban a szokásos üzletmenethez képest jóval élénkebbnek bizonyult a lakáspiac, nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is.

A közlemény idézi Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét, aki elmondta: a kereslet élénkülése az árakat felfelé mozdítja. A ténylegesen megvalósult tranzakciók alapján a főváros legtöbb kerületében az új lakások ára 5-15 százalékkal emelkedett az elmúlt két hónapban a tavaly év végi árszinthez képest - tette hozzá.

Az alapterületre vetített fajlagos átlagár a vidéki megyeszékhelyeken négyzetméterenként 240-350 ezer forint körül alakult az idei év első két hónapjában. A legdrágább ebből a szempontból Győr, azonban itt megtorpant árnövekedés tavalyhoz képest. A Balaton partján az új építésű lakóingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára 400 ezer forint felett van, így Balatonalmádiban, Zamárdiban és Siófokon is. A legtöbb vidéki városban a csokot igénybevevők kedvezőbb fajlagos árakkal találkoztak, ezekben a városokban érezhetően meg is ugrott az újlakás-vásárlások száma.

Az Otthon Centrum adatai szerint az új lakásokhoz képest a fővárosban a használt társasházi lakások fajlagos ára az idei év első két hónapjában négyzetméterenként 220-660 ezer forint között alakult. A legtöbb kerületben az áremelkedés mértéke 10 százalék alatt maradt.

A vidéki városokban 125 és 290 ezer forint között alakultak a négyzetméterenkénti árak az idei év első két hónapjában, ami 4 százalékkal magasabb a tavalyi év utolsó két hónapjához képest. A trendek az egyes településeken történt adásvételek jóval kisebb száma miatt kevésbé körvonalazhatók, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum értékesítési tapasztalata szerint például Miskolc és Szekszárd esetében az átlagos négyzetméterárak 10-20 százalékkal csökkentek a tavaly év végi árszinthez képest, ugyanakkor az amúgy alacsony 2015-ös árszintről induló Zalaegerszeg vagy Békéscsaba esetében 25-30 százalékos növekedés volt. Jelenleg a legdrágább fajlagos lakásárat Győrben és Sopronban regisztrálta az Otthon Centrum, a legkedvezőbb áron pedig Miskolcon lehet lakást venni.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×