Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

KSH: az adócsökkentéstől nőtt a nettó béremelkedés januárban

Januárban 5,8 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a nettó keresetek emelkedése 7,4 százalékos volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékos volt bruttó, és 8,0 százalékos a nettó keresetek emelkedése - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A fogyasztói árak 0,9 százalékkal emelkedtek, így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset januárban 7,0 százalékot valamivel meghaladó ütemben emelkedett.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, valamint továbbra is a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék volt hatással. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése következtében meghaladja a bruttó bérnövekedés átlagát - közölte a KSH.

A vállalkozásoknál 5,2 százalékos volt a bruttó és 6,8 százalékos a nettó bérek emelkedése, míg a költségvetésben - a közfoglalkoztatottak nélkül számolva - 9,8, illetve 11,5 százalékos emelkedést regisztrált a KSH.

A prémiumok, jutalmak és más egyszeri kifizetések nélkül számolt rendszeres keresetek a versenyszférában 4,7, a költségvetési szektorban 9,8 százalékkal emelkedtek.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 249 400 forint volt, a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlag 262 950 forint volt. A januári nettó kereset átlagos összege 165 850 forint volt a nemzetgazdaság egészét tekintve, a közfoglalkoztatottak nélkül számított értéke pedig 174 860 forintot tett ki.

Az iparban 264 600 forint volt a januári bruttó átlagkereset, 4,8 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, az építőiparban 0,3 százalékkal kevesebb bért, átlagosan bruttó 184 660 forintot kaptak a foglalkoztatottak. Az infokommunikációs szektorban volt a legmagasabb az átlagkereset, ahol 9,3 százalékos éves növekedéssel csaknem 503 ezer forintot ért el, a sokáig legjobban fizető pénzügyi szférában 480 ezer forint alatt maradt a kereset. A szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban ezzel szemben alig 162 900 forintot lehetett keresni.

A költségvetési szférában, a közigazgatásban és a védelmi testületeknél alkalmazottak januári bruttó átlagkeresete 11,4 százalékkal nőtt egy év alatt és januárban 283 ezer forint volt. Az oktatásban 261 800 forint volt a bruttó bér, 5,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az egészségügyben 6,8 százalékos éves növekedéssel, 231 500 forint volt a havi bruttó átlagkereset.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×