A GVH honlapján hétfőn megjelent határozat megállapítja, hogy a Ringier AG és az Axel Springer Schweiz AG (AS AG) idén szeptember 16-án megállapodást kötöttek svájci médiaeszközeik - lapok, online kiadványok, rádió és televízió műsorok - egy általuk 50-50 százalékban tulajdonolt közös vállalkozásban történő egyesítéséről. A közös vállalkozás ügydöntő szerveiben azonos arányú szavazati jogokkal rendelkeznek a felek. A két társaság másnap már megkérte a GVH engedélyét a fúzióhoz.

Sem az AS AG, sem pedig a Ringier AG nem rendelkezik magyarországi tagvállalattal, így csak a külföldön megjelenő lapjaikat értékesítik itt csekély példányszámban, minimális árbevétellel.

A két cégcsoport 2010-ben több kelet-közép-európai országban - így Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szerbiában - a közös irányításuk alá tartozó Ringier Axel Springer Media AG (RASMAG) irányítása alá szervezte a tevékenységeit. Magyarországon erre 2014-ben került sor, amit a GVH engedélyezett.

Így került a RASMAG irányítása alá a Blikk- és a Kiskegyed-lapcsalád, továbbá különböző tematikájú magazinok, televíziós műsorújságok, illetve e lapok online változatai. Ezekből a múlt évben több mint 15 milliárd forint nettó árbevétel származott.

A határozatban a GVH ismerteti: akkor kell a versenyhatóság engedélyét kérni, ha a fuzionáló vállalkozások együttes árbevétele meghaladja a 15 milliárd forintot, vagy pedig van közöttük kettő olyan, amelynek a nettó árbevétele - egyenként - eléri az 500 millió forintot. Miután ezek a kritériumok teljesültek, a svájci fúzió közvetett magyarországi részvevője lett a Ringier AG és az Axel Springer csoport, amelyeknek engedélyt kellett kérniük a közös vállalat alapításához.

A határozat indoklása kiemeli, hogy a Gazdasági Versenyhivatal csak a magyar piacra gyakorolt hatásokat értékelheti. Miután a svájci közös vállalat alapítása kizárólag az alapítók svájci tevékenységeit érinti, azok nem kapcsolódnak a magyar piachoz, ezért annak hatásaival nem kell számolni.

A közös vállalkozás alapítása azonban erősítheti az alapítók közötti koordinációt, aminek szintén lehetnek káros versenyhatásai. A GVH ilyen jellegű - a magyar piacra gyakorolt - káros versenyhatásokat nem azonosított. Az alapító vállalkozáscsoportok ugyanis a magyarországi vállalkozásaikat jelenleg is közösen irányítják.

Ezért engedélyezte a svájci fúziót a magyar versenyhatóság.