A konferencián Áder János emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsők között csatlakozott Al Gore volt amerikai alelnök klímavédelmi kezdeményezéséhez, amelynek célja 1 milliárd elektronikus aláírás gyűjtése, ezzel a decemberi párizsi klímacsúcs szereplőit ambiciózusabb megállapodásra szeretnék ösztönözni.

A köztársasági elnök előadásában kitért arra, hogy az özönvízszerű esőzés és a hőségriadók tekintetében az idei esztendő a legek éve. Egyebek között példaként említette, hogy az aszály a kukoricatermést is kedvezőtlenül érintette.

A környezettudatosság megmutatkozik a piacok átrendeződésében is, a fosszilis energia beruházások száma kisebb, mint a megújulóké, a megújuló energiában érintett cégek piaci értéke pedig növekszik - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök.

A nemzetközi felmérésekben a klímaváltozás hosszú távú gazdasági következményeire több elképzelés is van - mondta az államfő -, például a föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius fokkal történő emelkedése a századvégig 4,2 billió dollár gazdasági veszteséget hozna, Magyarországon 2 Celsius fokú átlaghőmérséklet-emelkedésnél 3 százalékos nemzeti vagyonvesztéssel lehetne számolni.

Parragh László előadásában beszélt arról, hogy a klímaváltozás elkerülhetetlen, amelyhez különböző stratégiákkal lehet alkalmazkodni.

A kamara tanulmánya szerint a mezőgazdaságban rövid időn belül nagy változás lehet az éghajlatváltozás miatt, például kukoricát öntözött területen lesz érdemes termeszteni, a borászatban a szőlőtőke pusztulása felgyorsulhat - emelte ki a kamara elnöke.

A konferencián Parragh László arról adott tájékoztatást, hogy a kamara erősíti a környezetvédelmi tagozatát, és a cégeket a környezettudatosságra ösztönzik.