Az alapkamat 2,1 százalékos szinten tartása mellett voksolt Balog Ádám, Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György, Matolcsy György, Pleschinger Gyula és Windisch László.

A monetáris tanács megítélése szerint tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, és a hazai reálgazdasági környezet bár csökkenő mértékben, de dezinflációs hatású marad.

Közölték: a belső kereslet élénkülése ellenére, a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat. A foglalkoztatás növekedése mellett a munkanélküliség meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott, hosszú távú szintet. Az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat.

A monetáris tanács megítélése szerint a vállalati beruházási aktivitást idén élénkítheti a meghosszabbított növekedési hitelprogram, a gyenge nemzetközi konjunktúra és az EU-források beáramlásának mérséklődése azonban ellenkező irányba hat. A háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként.

Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság azonban óvatos monetáris politikát indokol a monetáris tanács értékelése szerint.

A svájci frank erősödése leginkább a svájci frankban denominált vállalati, és a forintosításban nem érintett lakossági hitelállomány veszteségein keresztül érintheti a hazai bankrendszert, ami azonban a tanács megítélése szerint mérsékelt hatású lehet, rendszerszinten nem jelent stabilitási kockázatot.

Összességében a monetáris tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás középtávon mérsékelt maradhat. A jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása mellett, a külső dezinflációs folyamatok ellenére még nem jelentkeztek másodkörös hatások, így az infláció az előrejelzési horizont második felében a céllal összhangban alakulhat.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy rövid távon erősödtek a lazább monetáris politika irányába mutató kockázatok, a monetáris politikai irányultság megváltoztatása azonban nem indokolt, így az alapkamat tartása növeli a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát.

A tanácstagok egyetértettek abban is, hogy az alapkamat megváltoztatásának lehetőségéről a középtávú inflációs és reálgazdasági kilátások átfogó értékelését követően, a márciusi inflációs jelentés alapján érdemes döntést hozni.