Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Egyre kevesebb zöldséget és gyümölcsöt veszünk

Zöldségből és gyümölcsből a magyar háztartások egyre kevesebbet és ritkábban vásárolnak annak ellenére, hogy ezek a friss áruk töretlenül a legkedveltebb élelmiszerek közé tartoznak - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet csütörtökön.

Tájékoztatásuk szerint a friss zöldség és gyümölcs továbbra is a legkedveltebb élelmiszerek közé tartozik Magyarországon, egy átlagos háztartás közel 70 kilogramm gyümölcsöt és 130 kilogramm zöldséget vett 2013-ban.

A legintenzívebb zöldség- és gyümölcsvásárlók az idősebb, 50 évnél idősebb háziasszony által vezetett, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások - írja a GfK Hungária közleményében.

A háztartások beszerzési forrásai közül a hagyományos kereskedelmi csatornák - piacok, utcai árusok, zöldség- és gyümölcsboltok, kistermelők - továbbra is fontos szerepet játszanak: otthoni fogyasztásra mind a zöldség-, mind a gyümölcsmennyiség közel 40 százalékát itt szerzik be.

A gyümölcs esetében a hagyományos csatornák részesedése évek óta stabil, a hipermarketek csökkenő piaci részesedését leginkább a diszkontok, hazai láncok, valamint a független kisboltok növekvő szerepe ellensúlyozta a tavalyi évben.

A zöldségpiacon a hagyományos beszerzési helyek fontossága ellenben csökkenőben van és a modern kereskedelmi csatornák - szupermarketek, hipermarketek, valamint diszkontok - szerepe erősödik - tájékoztatott a GfK Hungária.

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

A nők vagy a férfiak járnak jobban a magyar nyugdíjrendszerben?

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×