Az MNB honlapján publikált közlemény szerint a leszerződött 175 milliárd forint több mint 98 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százalék lehet).

Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 61 százalék, az új forgóeszközhiteleké 23 százalék, míg az uniós támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké (továbbiakban EU-s hitel) 16 százalék.

A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 84 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 16 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek közel 65 százaléka a forinthitelek kiváltását, míg 35 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta.

Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos hitelmérete 24 millió forint, az új forgóeszközhiteleké 55 millió forint, míg az EU-s hiteleké 39 millió forint.

Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 7,1 év, az új forgóeszközhiteleké 11 hónap, az EU-s hitelek esetében pedig 1,6 év, míg a II. pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleké 7,5 év, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké 11 hónap.

A nagybankok kihelyezéseinek közel felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok foglalkoznak a programban. Vállalatméret szerint megállapítható, hogy a mikro-vállalkozások hitelfelvétele közel 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 50 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése.

Az ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem, javítás ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul - derül ki a jegybanki összegzésből.