Leginkább az iskolaszövetkezet tagjaként vállalnak munkát a diákok, hiszen ez számukra is biztonságot jelent és segítik az elhelyezkedésüket is - mondta el az InfoRádiónak Németh Gabriella. Hozzátette, hogy országosan 114 iskolaszövetkezetet tartanak nyilván.

Általában valamilyen kedvezmény illeti meg a diákokat, illetve a diákokat foglalkoztatókat - a munkáltatóknak ez többnyire alacsonyabb közterheket jelent - mutatott rá a szóvivő.

Jelezte: amennyiben nappali tagozatos hallgatóként foglalkoztatják iskolaszövetkezeten keresztül a diákokat, akkor nem keletkezik járulékfizetési kötelezettségük, és az iskolaszövetkezetnek sem lesz szociális hozzájárulási adó kötelezettsége.

Azoknak a felsőoktatási intézményben tanuló hallgatóknak azonban, akik passzív féléven vannak, tehát például szüneteltetik a tanulmányaikat, az általános szabályok szerint kell adózniuk és a diákok, valamint a foglalkoztatók járulékfizetési kötelezettsége is az általános szabályok szerint adódik - hívta fel a figyelmet.

Németh Gabriella rámutatott, hogy a foglalkoztatási módtól függ, a diákoknak kell-e adóbevallást benyújtaniuk a nyári munkával szerzett jövedelmeikről.

Az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatásnál terheli a diákot személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, ilyen esetben tehát a diák minden foglalkoztatást követően megkapja az iskolaszövetkezettől azt az igazolást, amelyen a keresete és a levont szja-előleg szerepel. Ezt mindenképpen meg kell őrizni, hiszen a következő év május 20-ig a diáknak önbevallóként el kell készítenie az adóbevallását és 16 százalékkal adóznia kell. Természetesen ha az iskolaszövetkezet már levonta az előleget, akkor fizetési kötelezettsége már nem keletkezik.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatást nézzük, amelyet általában akkor választanak a diákok, ha csak alkalmanként szeretnének dolgozni, például mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkát vállalnak, akkor a személyi jövedelemadó-kötelezettség egy meghatározott összeg felett lép életbe. Ez az idén 4670 forint napi jövedelmet jelent, tehát az e feletti részt kell csak bevallani.

Nem csak egyetemisták és főiskolások vállalnak munkát, hanem a középiskola mellett is már sokan dolgoznak. Esetükben fontos tudnivaló, hogy csak a 16. életévét betöltött diák dolgozhat. Iskolai szünet ideje alatt ugyanakkor már a 15. évüket betöltöttek is vállalhatnak munkát, de ekkor szükséges a szülő, törvényes képviselő jóváhagyása, hozzájárulása is - hívta fel a figyelmet Németh Gabriella.