Az elmúlt 10 év elegendő volt arra, hogy Magyarország politikai elitje megismerje az új kapcsolatrendszert és tudjon benne élni - fogalmazott Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóközpont igazgatója, ám a kohéziós politikát már kritikával illette. Közölte: "a válságban kiderült, hogy azok a kohéziós országok, akik előbbről kezdték a kohéziós politika áldásait, azok a kohéziós politika segítségével nyomokban sem zárkóztak fel".

Csaba László, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Corvinus Egyetem tanára szerint Magyarország már nem kompország, visszatért az európai közösségbe.

A közgazdász a kiegyezés jelentőségéhez hasonlította az uniós csatlakozást. Elmondta: "Kellő történelmi távlatból fogjuk tudni értékelni, hogy itt végbement egy fordulat, minden ellenkező híresztelés ellenére". Csaba László megemlítette az uniós támogatásokat is, úgy látja, hogy hazánkat nem érte gazdasági veszteség és Magyarország szuverenitásából sem vesztett, sőt - a lehetőségek bővülése miatt - ki is terjesztette azt, bár már kevésbé alkalmazható az ötletelő gazdaságirányítás. Szavai szerint "nem lehet bármiféle ötlettel előállni: kitaláljuk 7-kor, beterjesztjük 8-kor, törvénybe kihirdetjük 9-kor, 11-től alkalmazzuk visszamenőleg, ez nem megy".

Darvas Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az intézményfejlődés eredményeit emelte ki a csatlakozás pozitívumai közül a konferencián. Úgy fogalmazott: "viszont ezen az intézményrendszeren belül nagyon sok múlott azon, hogy az egyes országok hogyan használják ki a lehetőségeiket".

A tagság hátrányaira vonatkozó kérdésre reagálva Rácz Margit kiemelte, hogy hazánk úgy került be a belső piac rendszerébe, hogy átalakuló gazdasága kész szabályozórendszert vett át, amiből sok probléma eredt. Szerinte "a nem hasonló fejlettségű országokat hasonló szabályok alá rendelték".

Darvas Zsolt az euró magyarországi bevezetésének halogatását jelölte meg a legnagyobb kudarcként, mivel a monetáris unióhoz már csatlakozott Szlovákia, a nem csatlakozott Csehországgal összehasonlítva minden tekintetben jobban teljesít. A Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy véli, "gyorsabb a növekedés, kisebb az infláció, jobbak a gazdasági kilátások, pedig Csehország továbbra is tudott élni az árfolyam-politika és monetáris politika szabadságával".

Abban mindhárom felszólaló egyetértett, hogy Magyarország a csatlakozás óta lemaradt a többi visegrádi ország mögött, a növekedéshez pedig stabil, kiszámítható gazdaságpolitikára lenne szükség, Darvas Zsolt, a stabil gazdaságpolitika fontosságát hangsúlyozta, Csaba László egyenesen az unalmas gazdaságpolitikát tartotta a növekedés zálogának és hangsúlyozta a magyar gazdaság rejtett erősségeit. Rácz Margit pedig úgy látta, ha a következő 10 évben Magyarország nem különadókkal, hanem normál bevételekből finanszírozza kiadásait, akkor elindulhat a felzárkózás útján.