Az Equilor Befektetési Zrt. MTI-hez eljuttatott elemzése szerint mivel a hazai kockázati megítélés alakulásában nem következett be jelentős romlás, akár az is elképzelhető, hogy újabb célszintet állapít meg a monetáris tanács, mint tette azt korábban a 3,0-3,5 százalékos sáv továbbgondolásánál. Az inflációs mutató alacsony volta, illetve a forintpiac alakulása ezt akár lehetővé is tenné, de a további kamatvágások melletti elkötelezettség "meglebegtetése" komoly kilengéseket okozna a forint piacán - teszik hozzá.

Úgy vélik, nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az növekedési hitelprogram kamatplafonja 2,5 százalékos, valamint az EKB háza tájáról érkező kommentárok egyre kevésbé számolnak a nem konvencionális eszközök bevetésével. Ráadásul a 34 milliárd eurós devizatartalék csökkentésének menetrendje is azt sugallja, hogy valahol most érhettünk el a kamatvágási ciklus végére - jegyzik meg.

Az Equilor elemzői szerint ugyanakkor továbbra sem zárható ki, hogy egy külföldi "megborulás" esetén a jegybank kamatemeléssel sietne a forint segítségére, egyelőre azonban úgy vélik, nagyon távol vagyunk egy ilyen helyzettől.

A külföldiek által az MNB kéthetes kötvényében "parkoltatott" összegek február végén 804 milliárd forintot tettek ki, ennek esetleges távozása a rendszerből később gondot okozhat. A folyamat előrejelzése elég nehézkes, hiszen előfordulhat, hogy a kéthetes kötvényből a hosszabb lejáratú államkötvények felé mozdulnak el a befektetők - fogalmaz az elemzés.

Mindent egybevetve az elemzők nem számítanak arra, hogy a hitelminősítők a negyedik negyedév előtt felminősítésre szánnák el magukat.

A Nézőpont Intézet gyorselemzése szerint nemcsak esztétikai, hanem konzekvens döntés is a Magyar Nemzeti Bank 10 bázispontos csökkentése, amely különösebb meglepetést nem okozott. A 2,5 százalékra csökkentett magyar irányadó kamat így megegyezik a lengyel alapkamat szintjével.

Pesuth Tamás vezető gazdasági elemző szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben kulcskérdés a magyar gazdaságpolitikai stabilitás. Az MNB a pénzügypolitikai stabilitás kérdésében következetesnek látszik, amit a kamatcsökkentésen kívül a nemrégiben bejelentett intézkedések is igazolnak.

Az elemzés szerint a keddi döntés a hazai és regionális inflációs környezet miatt is indokolt volt. A V4-es régiót is alacsony kamatkörnyezet jellemzi, Szlovákiában 0,25 százalék, Csehországban 0,05 százalék az irányadó ráta. A térségben a kamatszint lehetőség szerinti alacsonyan tartása várható.

A keddi vágás a kamatcsökkentési ciklus lezárását is jelentheti, ennél azonban lényegesebb kérdés a kialakított alacsony kamatszint tartós fenntartása és az elkezdett banki kulturális reformok véghezvitele - olvasható az elemzésben.