Az engedélyezett hitelek száma és összege csökkent, ezen belül az államilag támogatottak aránya jelentősen nőtt: számuk 20, összegük 26 százalékkal volt magasabb 2013-ban az előző évihez képest. A növekedés a támogatott forinthitelek újbóli bevezetésének köszönhető - állapította meg a statisztikai hivatal.

2013. december 31-én a lakáshitelek állománya 3318 milliárd forint volt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 11 százaléka. Ennek 53 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. A teljes hitelállomány összege először 2011-ben csökkent és azóta is; 2011-ről 2012-re 17, 2012-ről 2013-ra 5 százalékkal.

A hitelek 64 százalékát bankok nyújtották, 29 százalékát jelzáloghitel-intézetek, több mint 4 százalékát lakástakarék-pénztárak, 3 százalékot pedig a takarék- és hitelszövetkezetek. A fennálló szerződések nagy többségének hitelminősítése problémamentes, csak 9 százalékuk besorolása átlag alatti, kétes vagy rossz - áll a KSH kiadványában.

Míg 2012-ben a lakáshitelek egyik fő célja a devizahitel forinthitelre való kiváltása volt (12 000 folyósítás történt 72 milliárd forint értékben), addig 2013-ra e hitelcél számban (2 ezer) és összegben (2 milliárd) is jelentősen visszaszorult. Tavaly a használt lakás vásárlására nyújtott hitelek voltak túlsúlyban, amelyek száma és összege is meghaladta az új lakás vásárlására és a lakásépítéshez együttesen kiutalt összeget. Használt lakás vásárlására, összesen 25 690-re, tavaly 115 milliárd forintot folyósítottak.

A lakáscélú hitelek átlagos futamideje 2013-ban 13 és fél év volt; ez kis csökkenés 2012-höz képest. Mintegy 2 év a futamidő-különbség az új és a használt lakások esetén: előbbieket átlagosan 16 évre nyújtják, míg az utóbbiakat 14-re a KSH friss kiadványa szerint.