"Úgy látom, hogy emelkedő fázisban vagyunk" - értékelte Magyarország gazdasági helyzetét Csák János. Megítélése szerint az eurózóna és a német gazdaságba való integrációnk kapcsán most teljesen a jó oldalon állunk, hiszen mi már alkalmazkodtunk az Európai Unió gazdasági motorjának működéséhez.

"A következő időszakban a gazdasági folyamatokra való gyors reagálás lesz a fontos, de szerintem jó helyzetben vagyunk" - vélekedett Csák János.

Az energiabiztonság kérdésében ugyanakkor eléggé szkeptikus a közgazdász. Felidézte, hogy az elmúlt 20 évben nagyon gyakran mondtuk azt: fordulóponthoz érkeztünk, legyen az oroszországi gázszállítás, új technológiák bejövetele, az atomenergia felhasználásának kérdése. Ennek ellenére az elmúlt 25 évben nem sikerült kompromisszumot kialakítani abban, hogy akár csak valamelyik energiahordozó piacán egységesen lépjünk fel.

Rámutatott: mivel a világ legnagyobb vállalatai magáncégek, és a tőzsde nyomása alatt állandó növekedést kell produkálniuk, ők amíg lehet, működnek ezeken a piacokon.

"Olyan mértékű összefonódás jött léte, ami nagyon nehézzé teszi azt, hogy ezen gazdasági üzleti érdekek ellenében kialakuljon egy közös energiapolitika" - hangsúlyozta a közgazdász.

Magyarország volt londoni nagykövete szót ejtett a Nagy-Britanniában szerzett tapasztalatairól, a két ország szemléletében található hasonlóságokról és különbségekről is.

"A britek gyakorlatiasabban kezelik a problémákat, míg a magyarok hajlamosabbak az eszmékhez ragaszkodni" - mondta Csák János.

"Sokszor mondják, hogy a britek azért mások, mert a sziget-mentalitás általában is más, a japánok például ebből a szempontból rokonlelkek a britekkel. Mi pedig nyelvi sziget vagyunk, e szemszögből tehát nem vagyunk annyira különbözőek. Ráadásul ugyanúgy, mint a britek, mi is kereskedő nemzet vagyunk" - magyarázta a volt nagykövet.

Meglátása szerint a legnagyobb különbség talán az köztünk, hogy a britek rendkívül gyakorlatiasak.

"Amint szembesülnek valamivel, azon nyomban magát a problémát nézik és megpróbálják megoldani, kevésbé hajlamosak különböző eszmék rabjává válni. A magyar észjárásban meglévő múltba nézés és ábrándozás miatt mi gyakran egészen egyszerű gyakorlati problémáknak is sokkal nagyobb feneket kerítünk" - fogalmazott Csák János.

Emlékeztetett arra, hogy a háború után a briteknél óriási megszorítások voltak, de annak ellenére, hogy történelmükben átjáróház volt az ország, rendkívül bíznak magukban, úgy érzik, hogy maguk irányítják a sorsukat.

"Nálunk is jöttek-mentek, csak egy kicsit durvább módon és tartósabban maradtak. Ám a britek arra használták ki ezt a sokszínűséget, hogy megpróbáljanak valamiféle közös nevezőre jutni. Olyan intézményeket hoztak létre, amelyeknek mindenkinek meg kellett felelnie. Tehát aki valahogy oda érkezett, annak integrálódnia kellett valamiképp a társadalomba" - mutatott rá Csák János.