Nem kisebb a tét, mint hogy megszüntessék júniusban a túlzott deficiteljárást Magyarország ellen. Brüsszelt elsősorban arról kell meggyőzni, hogy nem csak idén, jövőre is 3 százalék alatt lesz a költségvetési hiány. És az sem mindegy, hogyan kívánja a kormány elérni a hőn áhított célt, vajon tartja-e idei 0,9 százalékos növekedési előrejelzését, és ami a legfontosabb, hogy ezt további intézkedések, megszorítások nélkül el tudja-e érni.

A dokumentum benyújtásának határideje április 15., de legkésőbb hó végéig kell elkészülnie. Brüsszel korábban 2013-ra és 14-re is 3 százalék feletti hiányt prognosztizált, kérdés, hogy most változik-e az Európai Bizottság véleménye. Tény, hogy a tavalyi hiány jobb a vártnál, 2 százalék a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ezt is vizsgálja az EU.

A kedvezőbb hiányadatra reagálva az Európai Bizottság szóvivője azt mondta: ez jó hír, de az idei és a jövő évi hiánynak is 3 százalék alatt kell maradnia, ezt vizsgálja majd a Bizottság, és hangsúlyozottan a számok döntenek. A Bizottság egyébként korábban a különadók csökkentését javasolta Magyarországnak.

Tavaly a konvergencia-program benyújtásakor a tranzakciós illetéket, a telefonadót, a biztosítási adót és az energiaszolgáltatók jövedelemadójának bevezetését jelentette be a kormány.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az idei költségvetésről korábban többször elmondta, hogy az első negyedéves számok ismeretében lehet beszélni arról, szükséges-e módosítás a költségvetésben, kellenek-e pótlólagos intézkedések. Az eddigi ismeretek szerint a pénztárgépek bekötése az adóhivatalhoz, illetve az elektronikus útdíj kapcsán tervezett költségvetési bevételek bizonytalanok. Elemzők szerint elképzelhető, hogy 150-200 milliárdos kiigazítás szükséges lesz a hiánycél teljesítéséhez, és ezzel együtt ahhoz, hogy az ország kikerüljön a túlzott deficiteljárás alól.