A svájci bankok adjanak ki minden Magyarországra vonatkozó, betétazonosításra alkalmas információt, annak reményében, hogy ezeket a pénzeket be lehessen vonni a közteherviselésbe - mondta szerdán Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár teljes információ- és adatnyilvánosságról beszélt "annak érdekében, hogy megismerhessük, hogy ki az, aki betéttel rendelkezik bármelyik svájci bankban".

Az InfoRádió által megkérdezett nemzetközi jogász azonban hangsúlyozta: Svájc konkrét bűncselekmény gyanúja esetén ad ki információt a számlatulajdonosról más államnak.

Bár Lázár János a politikát követők és "fogyasztók" számára nagyon leegyszerűsítve vázolta a kormány szándékát, van alapja annak, amit mondott - tette hozzá Kende Tamás. Svájc ugyanis Nagy-Britanniával, Németországgal és Ausztriával az elmúlt néhány évben külön adóügyi egyezményt kötött, amely nem biztosít teljes számlanyilvánosságot ezen országoknak, de a svájci bankszámlákon lévő brit, német és osztrák állampolgárok tőkeösszegét megadóztatják, a pénzt pedig (a számlatulajdonos nevének feltüntetése nélkül) átutalják az illető államok költségvetésének.

Ezek az egyezmények alapvetően nem a számlák tulajdonosi adatainak firtatására születtek meg, hanem azért, hogy növeljék az államok bevételét - fűzte hozzá a szakértő, aki elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországnak is sikerül ehhez hasonló egyezményt kötni Svájccal, "ha a magyar kormány igényei nem haladják meg a brit, német és osztrák igényeket".

Ilyen egyezmény megkötése akár 1-2 évet is igénybe vehet, de az is lehetséges, hogy Magyarországnak ennél gyorsabban sikerül megállapodnia Svájccal, mivel jóval kisebb pénzről van szó, mint az említett három nagy uniós ország esetében - mondta a nemzetközi jogász.