A Magyar Nemzeti Bank által szervezett, éves "Horgony 2013 konferencián" az eurózóna jegybankjának elnöke hangsúlyozta, hogy a hiteles monetáris politika feltétele az központi bank intézményi, személyi, funkcionális és pénzügyi függetlensége.

Mario Draghi beszédében kiemelte: az euróövezeti csatlakozásra váró országok azzal biztosíthatják a kedvező konvergenciát a közös valuta térségéhez, ha megfelelő strukturális reformokat vezetnek be, kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytatnak, és biztosítják a pénzügyi rendszer egészséges működését.

"Az euróövezethez való későbbi csatlakozás a szuverenitás nagyobb megosztását, és a nagyobb európai számonkérhetőséget vonja maga után, mint tíz évvel ezelőtt" - fogalmazott.

Az EKB elnöke előadásában megköszönte Simor András, munkáját az EKB Általános Tanácsában. Simor András jegybankelnöki mandátuma márciusban jár le.

Az euróövezeti csatlakozásra váró államok monetáris politikai feladatairól szólva kiemelte: az árstabilitás kiszámítható gazdasági környezetet teremt, amely a befektetői és fogyasztói bizalom javulását segíti elő. Ezen kívül, a legszegényebb társadalmi rétegek vásárlóerejét is védi - tette hozzá.

Az - MNB által is követett - inflációs célkövetés politikájáról elmondta: figyelembe kell venni a monetáris politikának a valutaárfolyamra gyakorolt hatását is. Kifejtette: olyan országokban, ahol magas az eladósodottság külföldi devizában, a központi bankoknak kevés mozgásterük van a gazdaság teljesítményének visszaesésekor. "Ez különösen igaz akkor, amikor már eleve magas az infláció és nincsen meg a strukturális és intézményi reformok kritikus tömege, amely képes fenntartható szintre csökkenteni az ország kockázati felárát" - tette hozzá.

"Ilyen esetben, az alapkamat csökkentése azzal a kockázattal jár, hogy egy ponton leértékelési nyomást helyez a helyi valutára" - fogalmazott az EKB elnöke.

Mario Draghi előadásában beszélt az euróövezet előtt álló kihívásokról, így az intézményi és gazdasági feladatokról is. Leszögezte: van előrelépés, de még sokat kell tenni. Néhány euróövezeti állam példája tanulságos lehet az euróövezeti csatlakozásra váró államok számára is - tette hozzá.

Kifejtette: erős intézmények kellenek a versenyképesség garantálásához, a fenntartható növekedés elősegítéséhez, a költségvetési politikák vezérléséhez és a költségvetési fenntarthatóság biztosításához. "Más szóval, Európa jövőbeli jóléte azon múlik, hogy képesek vagyunk-e kiegészíteni a monetáris uniót gazdasági, költségvetési és pénzügyi unióval" - tette hozzá.

A gazdasági kihívásokról elmondta: az eurózóna térségében a konvergencia a gazdasági folyamatok fenntarthatóságán múlik. Elmondta: az euróövezetben 2010 óta tapasztalt nehézségek a konvergencia hiányosságai miatt alakultak ki. Leszögezte ugyanakkor, hogy jelenős lépések történnek ezeknek a hiányosságoknak az orvoslására.

Kifejtette: a külső és költségvetési egyensúlytalanságok kezdenek mérséklődni, és látszanak már az ár- és nem árjellegű versenyképesség helyreállítására tett lépések első gyümölcsei. Hozzátette: a bankok eszközleépítése rendezett körülmények között zajlik, jóllehet ez a folyamat sok államban negatívan érinti a forrásoknak reálgazdaságba irányuló áramlását.

Ezen kívül sok államban csökken az adósság mértéke, míg mások olyan pálya felé mozognak, amely fenntarthatóvá teszi az adósságukat. Végül, a pénzügyi szektor gyengeségeit, és ennek a szuverén kockázatokhoz való kapcsolatát is kezelik.

Az euróövezeten kívüli, a térséghez csatlakozásra kötelezett államokról szólva kijelentette: az EU alapszerződése nominális, reál- és intézményi konvergenciát ír elő számukra. Míg a nominális kritériumok számszerűsítve írják elő a költségvetési, külső egyensúlyt és árstabilitást, a reálkonvergencia ezeknek a mutatóknak a fenntarthatóságát. Fontos előrelépést jelentenek az elmúlt években elfogadott, a gazdasági konvergenciát erősítő európai egyezmények, így a költségvetési paktum, illetve az Európai Unió egyensúlytalansági eljárásáról szóló megegyezés.

Mario Draghi előadásában elmondta: a válság - fájdalmasan megértett - tanulsága, hogy, általánosságban, az intézményi környezet kulcsfontosságú a gazdasági integráció és a konvergencia fenntartása szempontjából. Az intézményi környezetet - többek között - a jobb szabályozás, az erősebb kormányzás, a statisztikák jobb minősége, és az üzletbarát környezet javíthatják - tette hozzá.

A szükséges strukturális intézkedésekről kijelentette: a magánszektor által vezérelt gazdasági növekedést stabil, üzletbarát gazdaságpolitikai környezettel kell elősegíteni. Ezért a kormányoknak átlátható és kiszámítható politikát kell folytatniuk és a jogállamiságon alapuló hatékony gazdaságirányítást kell bevezetniük.

A költségvetési politikával kapcsolatosan kiemelte: fenntartható és középtávú szemlélet által vezérelt politikát kell folytatni. "A felelőtlen fiskális politika ronthatja a hitelességet" - tette hozzá.

A pénzügypolitikáról elmondta: a fenntartható nominális konvergenciához elengedhetetlen az egészséges bankrendszer, és a tőkepiacok likvid működése.
A magyar bankrendszer csak nagyon korlátozottan képes biztosítani a gazdaság egészséges vérkeringéséhez szükséges hiteleket, ezért meg kell állítani a hitelezés visszaesését - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken a jegybank Horgony 2013 konferenciáján.

Simor András véleménye szerint "kiegyezésre" van szükség az állam és a bankok között, enélkül nem lehet számítania a tartós növekedés beindulására. Hozzátetette: az első lépést a bizalom légkörének helyreállításával az erősebb szereplőnek kell megtennie.

A hitelezés Magyarországon a válság kitörése óta folyamatosan csökken, és régiós összehasonlításban is "a legrosszabbul teljesítők között vagyunk" - közölte az MNB elnöke.

Az árstabilitás nélkülözhetetlen eleme a kiszámítható gazdasági környezetnek, ahol ez megvan, oda érdemes beruházni és ott érdemes munkahelyet létrehozni - mondta Simor András. A jegybank elnöke hangsúlyozta: az árstabilitás nem a gazdag országok luxusa, hanem a gyarapodás előfeltétele. Árstabilitás mellett érhető el hosszabb távon a legmagasabb növekedési ütem nemcsak a fejlett, de a felzárkózó országokban is - tette hozzá.

Simor András az árstabilitás, azaz a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett további tételeket sorolt fel, amelyek a bizalom és a kiszámíthatóság építőkövei lehetnek: hitelessé kell tenni a fiskális konszolidációt, tartósan csökkenő pályára kell állítani az államadósságot, illetve helyre kell állítani a gazdaság egészséges vérkeringését segítő pénzügyi közvetítőrendszer működését.

Stabilitás, kiszámíthatóság és bizalom, ezek most a legjobb eszközök a növekedés ösztönzésére - hangsúlyozta az MNB elnöke.