Túlzottan magas elosztási arány volt Magyarországon a költségvetésben az ezredforduló óta, és ezért került eladósodási pályára az ország, most viszont a végrehajtott intézkedésekkel "elfogadható adósságpályára kerültünk" - kezdte prezentációját Varga Mihály. Az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter rámutatott: a régiós országok között kiemelkedően magas az államadósságra évente kifizetett kamatok mértéke (GDP 4%-a), illetve az önkormányzati adósság problémájára is kitért. Itt úgy fogalmazott: ennek a problémának a rendezésében "szövetségeink lehetnek" a magyar bankrendszer tagjai.

A növekedés hiánya a fő probléma

A magyarországi foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 3,8 millióra nőtt, ami bár örvendetes, de messze vagyunk még attól, hogy elégedettek legyünk, itt még van teendő - utalt rá Varga. Megfogalmazása szerint "továbbra is komoly munkaerő-tartalékot jelent a foglalkoztatottság alacsony szintje.

A tárca nélküli miniszter leszögezte: a mostani helyzetben "a leginkább problémásnak tekintett dolog a gazdasági növekedés gyenge szintje". Kijelentette: a potenciális növekedésünk 2002 óta drámai mértékben esik és a beruházások évek óta esése kapcsán úgy fogalmazott: "a magyar gazdaság most kezd először azzal a valós gazdasági teljesítménnyel szembenézni, amire egyébként is képes". Összességében megállapította: csak túlfűtött hitelezés és az állam költekezése mellett tudott az elmúlt évtizedben érdemi növekedés felmutatni az ország. Ha ezt kivesszük a képből, akkor szerinte "ez a nulla körüli ingadozás az elmúlt évekre is jellemző volt".

Nem lehet választási költségvetés

A pénzügyi válság elkerülését követően a gazdasági növekedés beindítására kerül a hangsúly, ez a nagy rendszerek reformjával is együttjár, mint például az önkormányzati, az egészségügyi és az oktatási rendszer reformja. Eközben azonban tartani kell a fiskális fegyelmet - hívta fel a figyelmet Varga.

Magyarország vállalásai a strukturális egyenleg szempontjából az EU-ban 2011 és 2014 között erőteljesek, nemzetközi összevetésben nagyok. Magyarország abba az országcsoportba tartozik, amelynek e tekintetben "lépni kell, és lépnek is" - fogalmazott a miniszter. 2013-at e szempontból a közelgő választások miatt nagy jelentőségűnek nevezte, hiszen a választások előtti években meg szokott borulni az egyensúly. Magyarország ezt most nem teheti meg, egyrészt a túlzottdeficit-eljárás, másrészt a megtett munka elvesztegetését elkerülendő sem - hangsúlyozta.

Maradjon az egykulcsos szja-rendszer

A tárca nélküli miniszter rövid összevetést készített a magyar és a szlovák adórendszer között és megállapította, hogy torz a magyar adórendszer és idehaza még mindig nagyon magas az adóelkerülés. Éppen emiatt mondta azt: ezért nem ért egyet azokkal, akik szerint létre kellene hozni egy magasabb személyi jövedelemadó kulcsot is, azaz ne legyen egykulcsos adórendszer. Szavai szerint "a magasabb adókulcs az adóelkerülést ösztönözné".

A szociális támogatási rendszer célzottságára áttérve Varga úgy fogalmazott: olyan rendszerre van szükség, ami figyelembe veszi a szociális problémákat, illetve a demográfiai kihívásokat is, hiszen évente 30-40 ezerrel csökken az ország lakossága. Konkrétumot azonban nem mondott.

A kormány törekszik az IMF-megállapodásra

Ha az egy főre jutó finanszírozási igényt vizsgáljuk nemzetközi szinten, akkor Magyarország nem áll rosszul (1600 euró körüli), de ha a GDP arányában nézzük, akkor a 17% körüli ráta már kiemelkedően magas - mutatott egy szemléletes ábrát Varga Mihály. Az EU/IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter ezen felvezető után jutott arra a következtetésre, hogy "azért van szükségünk egy biztonsági hálóra, mert az csökkentheti a finanszírozási kockázatokat". Hozzátette: bár a piaci helyzet javult, de "messze vagyunk még attól az ideális állapotból", hogy egy ilyen megállapodásra ne lenne szükség.

Leszögezte: "Igenis arra törekszünk, hogy legyen egy ilyen megállapodás", "a magyar kormánynak az a feltett szándéka, hogy egy ilyen biztonsági hálóra törekszünk".

Varga szerint a piac már apránként elkezdte beárazni ezt a biztonsági hálót, amit majd megszerez a kormány, mivel azt várja, hogy a hitelmegállapodás megléte esetén a következő időszakban "sokkal inkább feszesebb lesz, a stabilitásra, konszolidációra fog támaszkodni" a magyar gazdaságpolitika". Megjegyezte: a magyar eszközárak elmúlt hetekbeli erősödésében "szerepe volt annak, hogy a kormány erre a biztonsági hálóra sokkal inkább törekszik".

A tegnap Tokióból visszatért Varga jelezte: "egy ilyen megállapodást a kinti partnerek továbbra sem vetnek el", jelenleg értékelik azt a levelet, amit a kormány küldött nekik és előadása zárásaként Varga bizakodásának adott hangot, hogy az értékelő szakasz után "belátható közelségbe fog kerülni" a megállapodás.