Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Mire kell az egyenlegjavítás?

Találgatják az elemzők, hogy a kedvező költségvetési adatok fényében miért volt szükség - már az idei évre vonatkozóan is - az egyenleg javítására. Van, aki úgy véli, hogy a kabinet a telekomadó elkaszálására készül.

Szeptemberben váratlanul 13 milliárd forintos többlet jött össze a költségvetésben, és ezzel a kumulált államháztartási hiány 545 milliárd forintra süllyedt, tehát - a Portfolio.hu szerint - a korábbi évekhez képest jól áll az idei költségvetés. Ezért többen nem értik, hogy a pénteken bejelentett kiigazítás részeként miért volt szükség (a 133 milliárd forintos zárolással és a hiánycél emelésével) az idei egyenleg 200 milliárd forintos javítására - mondta a ReggelInfónak Csiki Gergely, a portál elemzője.

Vannak olyan általános megfontolások, hogy a kormány ezzel csak egy plusz mozgásteret akar szerezni magának, hogy kivédje az esetleges negatív kockázatokat az év végéig.

Vannak azonban más elképzelések is, arra vonatkozóan, hogy miért van szüksége erre a keretre a kormánynak - tette hozzá Csiki Gergely.

Ilyen például az, hogy a kormány készül elszámolni az E.on gázüzletágának megvásárlását. Ez 300-400 milliárd forintos kiadási tételt jelentene, és elsősorban csak a pénzforgalmi szemléletű egyenlegben jelentkezne, az uniós szemléletű módszertan szerint ez nem rontaná a költségvetés egyenlegét.

Mások szerint rendkívüli kiadási tételre készíti föl a kabinet a költségvetést. Ilyen lehet például, ha az Európai Bíróság elmarasztalja Magyarországot a telekomadó-perben, ez ugyanis nagyjából szintén 200 milliárd forintba kerülne a magyar államnak.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×