Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

A Fitch elemzője szerint hitelmegállapodás híján marad a negatív besorolási kilátás

Amennyiben nem születik hitelmegállapodás Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió között, akkor bizonyosan marad a további leminősítésre utaló negatív kilátás Magyarország adósságkockázati besorolásán - mondta egy londoni konferencián Paul Rawkins, a Fitch Ratings hitelminősítő elemzője.

A szakember kérdésre válaszolva nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a hitelminősítő rontana-e Magyarország BB+, azaz a befektetésre ajánlott sáv alatti adóskockázati besorolásán, de elmondta, hogy a negatív kilátás bizonyosan változatlan maradna, ha összeomolnának a hiteltárgyalások.

Úgy fogalmazott: "az elmúlt időben volt olyan szóbeszéd, hogy Magyarország nem kívánja igénybe venni a nemzetközi segítséget. Ez zavarna minket". Rámutatott: Magyarországnak vannak gyenge pontjai, és a nagy piaci volatilitás - hitelmegállapodás nélkül - nehéz helyzetben érné az országot.

A Fitch 2012. januárjában vonta meg a befektetési ajánlású szuverén devizaadós-osztályzatot Magyarországtól.

Magyarországnak egyetlen nagyobb hitelminősítőnél sincs a befektetésre ajánlott adósságkockázati besorolása.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×