Egyetértés mutatkozott a szőlész-borász szakma hétfő délelőtti egyeztetésén, ahol a hegyközségi törvény Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő által írt tervezete volt a kiemelt téma. A Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett találkozó után Jásdi István, a Pannon Bormíves Céh elnöke, valamint Molnár Péter, a Vindependent elnöke arról tájékoztatta az InfoRádiót, hogy a hétfői megbeszélésen az is megmutatkozott, hogy a szakmai szervezetek jól tudnak együttműködni.

A két elnök elmondása szerint a hegyközségi szabályozás megújítása fontos feladat, és az érintettek többsége jónak tartja azt az irányt, amely a Tiffán Zsolt által írt törvénytervezetből kibontakozik. Az egyik legfontosabb cél az, hogy a hegyközségi szervezetek fontos döntéseiről csak azok a tagok szavazhassanak, akik rendelkeznek akkora szőlőterülettel az adott borvidéken, amekkorán piaci mennyiségű szőlőalapanyagot lehet termeszteni.

Út a mezőgazdasági bizottságba

Az InfoRádió értesülései szerint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége (MSZBSZ), valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is fontosnak tartja a hegyközségi szabályozás megújítását, és ehhez jó alapnak tartják Tiffán törvénytervezetét. A szervezetek jelezték, hogy szerintük néhány kiegészítés szükséges a tervezetben. Értesülésünk szerint az újabb egyeztetésekre hamarosan sor kerül, ezek lefolytatása után, várhatóan két hét múlva tárgyal majd a tervezetről a parlament mezőgazdasági bizottsága.

Jásdi István korábban arról beszélt az InfoRádió kérdésére, hogy számos problémát vetett fel, és akár visszaélésekre is lehetőséget ad a jelenleg érvényben lévő hegyközségi törvény, amely ebből a szempontból az egy taghoz rendelt egy szavazat elvre épít, a szőlőterületek méretét figyelmen kívül hagyva. Problémát okozhatott, és gyakran okozott is, hogy a fenti alapelv értelmében a mindössze 1000 négyzetméter körüli szőlőparcellával rendelkező hegyközségi tag szavazata ugyanannyit ért a fontos döntések során, mint egy 50, vagy 100 hektáron gazdálkodó borászat képviselőjének a szavazata - hangsúlyozta Jásdi.

Több borász is kifogásolta az elmúlt években, hogy az eredetvédelemmel, és a borok minőségének emelését szolgáló egyéb kezdeményezésekkel kapcsolatos fontos döntések keresztülvitelét rendre azért lehetett megakadályozni, mert az elaprózódott birtokrendszernek következtében lehetőség nyílt a sok egyéni szavazat kihasználására.

Vitatott viszonyok

Tiffán Zsolt tervezetének általános indoklásában az InfoRádió értesülései szerint ezzel kapcsolatban ez áll:

A hegyközségek megalakulása óta komoly vitákra ad okot a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszere. A hegyközségek megfelelő működéséhez szükséges az, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket. Ezért meg kell szüntetni a szőlőterülettel nem rendelkezők és a felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát. Az egy-egy hegyközségben zajló, szakmai és piaci fejlődés iránt elkötelezett szőlészeti és borászati tevékenységhez fűződő érdekek érvényesülését a hegyközségek megalakulása óta jelentősen nehezítette az egy tag egy szavazat elve.

A szavazati jogot ezért a hegyközségi tagok gazdasági tevékenységének nagyságához javasolt kötni. A tag szavazatát így az általa művelt ültetvény nagysága alapján kell megállapítani azzal, hogy egy tag a szavazatok 10 százalékánál többet nem birtokolhat. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.

A borászok többször jelezték, hogy Magyarországon nem ritkák az úgynevezett eredethamisítási ügyek, amelyekhez szerintük szintén a jelenlegi hegyközségi szabályozás kiskapui teremtenek lehetőséget. Ezért is szorgalmazták többen a törvény módosítását, vagy új szabályozás bevezetését. Jásdi István az InfoRádiónak korábban arról is beszélt, hogy a NÉBIH Borászati Igazgatóság ellenőrzései néhány esetben felderítettek eredethamisításra utaló eseteket.