A görög helyzet rendkívül aggasztó befektetői és nemzetközi hitelezői szempontból is, mert folyamatosan olvad a kormánypárt parlamenti többsége a lemondások miatt (jelenleg három-négyfős lehet a többség), a görög ellenzék pedig (jórészt populista okok miatt) nem akar a megszorító csomag mögé állni.

A görög kormányfő tegnap belengette lemondását, ma pedig új kormányt alakít, és majd bizalmi szavazást kér maga ellen a parlamentben.

Az ingatag belpolitikai helyzet azért negatív, mert az ír példához hasonlóan a nemzetközi hitelezők akkor látják igazi értelmét a további hitelcsomagok kifizetésének, ha a görög belpolitika látszólag egységesen felsorakozik az újabb fájdalmas megszorító csomag mögé (28 milliárd euró), hiszen ekkor csökkenne érdemben az intézkedések végrehajtási kockázata.

A piaci aggodalmakat az is fokozza, hogy nő az esélye: júliusra halasztják az uniós döntéshozók a görög ügyben való döntést az eredetileg tervezett jövő hét helyett. A nyári görög kötvénytörlesztéshez szükséges pénzt várhatóan még időben megkapják a görögök, azaz szeptemberig még finanszírozható marad az ország.

A Reuters eurózóna körökből úgy értesült, hogy a németek abba az irányba igyekeznek nyomni a folyamatot, hogy a második görög hitelprogramról szóló döntést szeptemberre halasszák, mert egyelőre patthelyzet van, a különböző érdekeket nem tudják összehangolni, és időt akarnak nyerni a tárgyaláshoz.

A vita jórészt abban áll, hogy bevonják-e, és ha igen, milyen módon, milyen mértékben az állampapír befektetőket a görög adósságterhek rendezésébe, azaz hárítsanak-e rájuk veszteséget. Ha nem ezt az utat választják, akkor az a kérdés, hogy hogyan vegyék rá őket az "önkéntes jellegű" újabb görög kötvényvásárlásra. Utóbbi látszatára azért van szükség, hogy a hitelminősítők ne minősítsék csőd eseménynek a próbálkozást.

A nagyfokú bizonytalanság jelentős mértékben emelte nemcsak a görög, hanem az ír, portugál és különösen aggasztó módon a spanyol országkockázati felárat, illetve a 10 éves kötvényhozamot. Utóbbi 11 éves csúcsra emelkedett a gyengén sikerült mai állampapír aukció nyomán.

Maradt az alapkamat

A svájci nemzeti bank (SNB) nem változtatott irányadó kamatán a csütörtöki kamatdöntő ülésén. A megcélzott kamatszint így továbbra is 0,25 százalék. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

Az idegesség jelentős felértékelődés nyomás alatt tartja a svájci frankot, amelyet az sem fékez, hogy a svájci jegybank egyik vezető döntéshozója a mai kamatdöntés után jelezte: nincs okuk frankgyengítő devizapiaci beavatkozást végrehajtani, illetve egyéb rendkívüli intézkedést hozni (mindez tehát bátoríthatja a befektetőket a további frankvásárlásokra).

Az sem nyugtató hatású, hogy az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja, a távozó holland jegybankelnök ma úgy nyilatkozott: ha az eurózóna vezető döntéshozói valóban be szeretnék vonni a magánbefektetőket a görög adósságterhek rendezésébe, akkor az írekre és portugálokra (is) tovagyűrűző negatív hatások miatt meg kellene duplázni az eurózóna jelenlegi mentőkeretének méretét 1500 milliárd euróra (azaz képes legyen újabb hitelcsomagokat finanszírozni a bajban lévő országok számára).

Befektetői szempontból az is negatív, hogy az ír kormány szeretne az elsődleges államkötvény befektetőkre is veszteségeket hárítani az Anglo Irish bank problémáinak rendezése során.

Piaci mozgások

A fenti okok miatti fokozott idegesség továbbra is rányomja bélyegét az európai részvény-, kötvény és devizapiacok mozgására. A svájci frank az euróval szemben sikeresen áttörte az 1,20-as szintet (lefelé), azaz történelmi csúcson jár a menedékdeviza státuszából következően.

A forint a feszült hangulatban eközben az euróval szemben reggel óta 266,5-ről 268,5 közelébe gyengült, mindez pedig azt eredményezte, hogy a frank/forint jegyzések 224 fölé emelkedtek a bankközi piacon.

A 224-es forint fölé emelkedő frankárfolyam idén január óta a legmagasabb szint és egyre közelebb kerül a tavaly december végén felállított történelmi csúcshoz a forint frankkal szembeni kurzusa.