Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Mártha Imre vezeti az ELMIB csoportot

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatója vezeti május közepétől az ELMIB csoportot.

Az Első Magyar Infrastruktúra Befektetési Zrt. (ELMIB) hétfőn közleményben arról tájékoztatott, hogy Mártha Imre lett az ELMIB Zrt. vezérigazgatója. Kele József, a társaság eddigi vezérigazgatója és társtulajdonosa a jövőben az igazgatóság alelnökeként dolgozik tovább és a stratégiai irányításban vállal szerepet.

A közlemény szerint a magyar tulajdonban lévő energetikai cégcsoport számára jelentős változást hoz az új vállalatvezető kinevezése, akinek vállalatirányítási és szakmai tapasztalata újabb lökést adhat a társaság további fejlődésének.

Az energetikai vállalkozás stratégiai célja, hogy az új vezérigazgató irányításával a hazai energiapiac legnagyobb szereplőivel is versenybe szálljon, és meghatározó szerepet vállaljon a zöldenergia-termelés hazai elterjesztésében - olvasható a közleményben.

A hazai tulajdonban lévő cégcsoport teljes körű, a térségi adottságokhoz alkalmazkodó energetikai megoldásokat kínál több mint 800 önkormányzati partnerének a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermeléstől, az energiakereskedelmen és gázelosztáson keresztül a közvilágítási rendszerek korszerűsítésén és üzemeltetésén át az intézmények átfogó energetikai korszerűsítéséig.

A hazai gázpiacon több mint 2.000 kilométer gázvezetékkel 245 települést ellátó társaság a romániai Hargita megyében is gázszolgáltatási koncesszióval rendelkezik. A Tatabányai Erőmű szakmai irányítása mellett négy megújuló energiára épülő erőmű építése kezdődött meg 2008-tól, amelyekből az első biogáz erőmű Dömsödön 2009 decemberétől üzemel. A Kaposváron, Mányban és Salgótarjánban készülő biomassza erőművek előkészítő munkálatai jelenleg is nagy intenzitással zajlanak - közölte a cég.

Az MVM Zrt. 2010. július 30-i rendkívüli közgyűlésén döntött az addigi vezérigazgató, Mártha Imre visszahívásáról, aki 2008 májusától töltötte be a posztot.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×