Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Az OPEC nem akarja növelni a hivatalos termelési kvótát

Az olajexportőr országok szervezete, az OPEC nem akarja növelni a hivatalos termelési összkvótát a legközelebbi rendes miniszteri értekezleten júniusban.

Az Öböl menti arab olajtermelő országok illetékes minisztériumaiban gyűjtött kommentárok alapján a Reuters hírügynökség hétfőn azt írta, hogy a tartalék kapacitással rendelkező országok - elsősorban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait - készek az egyezményes mennyiségnél többet a felszínre hozni, ha szükséges, de úgy gondolják, hogy a hivatalos összkvótán nem kell változtatni.

Szaúd-Arábia februárban napi egymillió hordóval, napi 9 millió fölé emelte termelését a Líbiából elmaradó export pótlására, de már márciusban napi 8,3 millió hordóra csökkentette a termelést a kereslet hiánya miatt. A csökkenő keresletben szerepet játszottak a japán földrengés következményei, és az is, hogy közeledik a nyár. Újabban a magas árak is némi várakozásra késztetik a vevőket.

Az OPEC utóbbi időben ismételgetett megállapítása ellenére, hogy a tényleges piacon túlkínálat van, és főleg a kereskedelembe került, tankhajókon úszó tartalékok igen nagyok, a szabadpiaci árak továbbra is magasak. Ezt az OPEC illetékesei a közel-keleti helyzet okozta riadalomra alapozó spekulációval magyarázzák, és gyakran figyelmeztetnek, hogy az eltúlzott árak fékezhetik a gazdasági növekedést az importőr országokban.

A szabadpiacon irányadó északi-tengeri Brent könnyűolajfajta a múlt héten 0,4 százalékkal drágult - a világgazdaság jövőjével kapcsolatos aggodalmak közepette tulajdonképp csak a dollár romlása emelte az árát -, de hétfőn meredekebb irányzatra váltott, ismét a közel-keleti fejlemények, a líbiai és a szíriai belharcok miatt. A Brent ára reggel óta annyit emelkedett, mint a múlt héten egész héten: délután hordónként 124,48 dollár volt az Intercontinental Exchange jegyzésében,49 centtel, azaz 0,4 százalékkal drágább az előző zárónál. Április 11-én több mint két és féléves csúcsra, 127,02 dollárra hágott az ára, ennél drágább utoljára 2008. augusztus elsején volt.

A nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate referenciafajta 112,57 dolláron 28 centtel volt drágább az előző zárónál. Az április 11-én elért, 113,43 dolláros jegyzése a legmagasabb volt 2008. szeptember elseje óta.

Az európai párlatkereskedelem számára irányadó gázolajjegyzés tonnánként 1.021,50 dollár volt, 7,50 dollárral drágább az előző zárónál.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×