A Miniszterelnökség államtitkára a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csúcstalálkozóján tartott előadásában a 2010. májusig tartó időszakkal kapcsolatban rámutatott arra, hogy "amióta uniós tagok vagyunk, azóta túlzott deficiteljárás alatt" van az ország. "Senki nincs olyan régóta ez alatt, mint mi, az egész Európai Unióban", és "ez a vesszőfutás nincs következmények nélkül" - mutatott rá.

Szavai szerint voltak kiigazító kísérletek, amelyek döntő mértékben a bevételnövelésre alapoztak, ez pedig az infláció megemelkedésében csapódott le, ami a szegényebb rétegeket különösen sújtotta. Hangsúlyozta azt is, hogy a romló gazdasági teljesítmény a munkanélküliség és az államadósság emelkedésében is megjelent, és összességében ezek vezettek oda, hogy az EU-ban elsőként kellett a nemzetközi pénzügyi mentőcsomaghoz folyamodnunk.

A "nem valós számokra épült" költségvetés

2010 májusától indult a stabilizációs időszak, amelyre szavai szerint többek között azért volt szükség, mert "rendbe kellett tenni az államháztartást, mivel nem valós számokra épült" a 2010-es költségvetés. Utóbbi kapcsán az elszámoltatás fontosságára hívta fel a figyelmet, és külön utalt a Malév kapcsán az oroszokkal kötött megállapodásra, és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter konkrét felelősségét is felvetette.

A "nem valós számokra épült" 2010-es költségvetés láttán az Orbán-kormány már 2010 nyarán államháztartási egyenlegjavító lépéseket hajtott végre (pl. zárolások, bértömeg-csökkentés, önkormányzati képviselők számának felezése ősszel) - hangsúlyozta az államtitkár.

Varga Mihály jelezte: a kormány 2010 tavaszán a GDP arányában 7-7,5 százalékos államháztartási hiány kialakulásának veszélyét látta és azt kérte az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy a 3,8 százalékos deficitcélhoz képest "fél-egy százalékos hiánynövekedést tegyenek számunkra lehetővé". Varga Mihály szerint "ezt az EU és az IMF nem engedte, mert Magyarország túl régen ült már a szégyenpadon", azaz túl rég óta volt már a túlzott deficit eljárás alatt.

Ez "nyilván stratégiaváltásra ösztönözte a magyar kormányt" és ezért kért nagyobb áldozatvállalást a nyereségesebb szektoroktól a különadók formájában. A politikus hangsúlyozta, hogy ezek csak átmeneti jellegűek, "2013-ban ezek kifutnak", és addig meg kell teremteni azt az államháztartási helyzetet, ami ezt lehetővé teszi.

A megújulás időszaka

"Rendkívül sok bajunk, gondunk abból fakad, hogy veszélyes mértékben adósodott el Magyarország" - indokolta a március elsején meghirdetett Széll Kálmán-terv fő üzenetét a prezentációjában. Megjegyezte: "2008-ban még azt mondtam, hogy életveszélyesen adósodott el" az ország, de azóta azért ez a helyzet már javult. Mindenesetre "az ország nem engedheti meg magának, hogy rossz üzeneteket küldjön a piacnak", mert csak így tudja "stabilan finanszírozni az államadósságot a piacokról".

Varga Mihály megjegyzése szerint "furcsa szerződést kötött" az előző kormány, amelynek értelmében Magyarországnak egészen 2015-ig kell törlesztenie a nemzetközi hitelcsomagból kapott hitelt. Szavai szerint a kormány előtt álló egyik legfőbb feladat: "Úgy kell csökkenteni az államadósságot, hogy finanszírozható maradjon az államadósság, de közben növekedjen a gazdaság és a foglalkoztatottság". Emiatt fontos a Széll Kálmán-terv foglalkoztatás-bővítési célkitűzése, amely a passzív munkaerő-piaci támogatások mérséklését is tartalmazza.

Fekete pont

A korábbi évek tapasztalata alapján azzal számoltunk, hogy az önkormányzati szektor a GDP mintegy 0,3-0,5 százalékát elérő hiányt halmoz fel 2010 során, de ez mintegy 0,9 százalék lett; emiatt nem sikerült elérni a 2010-es 3,8 százalékos államháztartási hiánycélt - jelentette ki a csúcstalálkozón Varga Mihály. Szavai szerint 4,1-4,2 százalék körül alakult az államháztartás hiánya, így "egy kis fekete pontot begyűjtöttünk", mivel nem tudtuk teljesíteni a vállalásunkat a nemzetközi hitelezők felé.

Az államtitkár az önkormányzati szektor hiányának elfutása miatt egy lényeges változtatás szándékát is bejelentette: egy központi intézmény fog majd a továbbiakban dönteni az önkormányzatok hitelfelvételéről, ráadásul csak beruházási célú hitelfelvételről lehet majd szó és csak akkor, ha a projekt megtérülése előre jelezhető, azaz többletbevétel fog realizálódni az önkormányzat kasszájában.

Az államtitkár kijelentette: "véget kell vetni annak a világnak, hogy a helyi alkuk, mutyik döntsék el", milyen célra vesznek fel hitelt az önkormányzatok. Megjegyezte: Angliában is központi döntés van az önkormányzatok hitelfelvételéről. Varga jelezte azt is, hogy az önkormányzatok jövőbeli hiteleit majd nem az érintett önkormányzatok vehetik fel, hanem az Államadósság Kezelő Központ, amely szervezet jobb kondíciókkal tud forrást bevonni a piacokról, mint a helyhatóságok.