Az Európai Bizottság hamarosan, még az év vége előtt zöld utat ad annak a magyar kérelemnek, hogy az ország a hétéves átmeneti időszak lejártát követően további három évig korlátozhassa a külföldiek termőföld-vásárlását - értesült megbízható forrásokból a BruxInfo.

Hazánk az új uniós tagállamok közül elsőként és sokáig egyedüliként kezdeményezte a földvásárlási moratórium meghosszabbításának lehetőségét, amelyet a Bizottság belső piacért felelős főigazgatósága vizsgált meg és bírált el a tőke szabad áramlásának szempontjából. Elvileg további hat újonnan csatlakozott ország csatlakozási szerződése tartalmazza a hároméves hosszabbítás lehetőségét, úgy tudni, hogy közülük csak a csehek nem kívánnak élni a lehetőséggel.

A BruxInfónak nyilatkozó megfigyelők arra hívták fel a figyelmet, hogy 7+3-as formula eleve egy kialkudott lehetőség volt a magyar csatlakozási szerződésben, így lényegében egy opció lehívásáról van szó. "Vagyis az Európai Bizottságnak nagyon komoly érvekkel kellene megindokolnia, hogy miért nem engedélyezné a hosszabbítást" - hangsúlyozta egy forrás. Az ügyben az Európai Bizottság hivatott dönteni, és ezt csak a tagállamok egyhangú döntése bírálhatná felül.

Brüsszelt vélhetően az is befolyásolta a heteken belül várható pozitív döntésben, hogy a jelek szerint az ellenérdekelt oldalról (nyugat-európai agrárvállalkozások és befektetők) nem nehezedett rá erős nyomás a hosszabbítás elvetése érdekében. Végül jól tájékozott források azt is tudni vélik, hogy a földügy egyike volt a magyar kormány prioritásainak, amelyeket még júniusi brüsszeli találkozójuk alkalmával a magyar miniszterelnök nyomatékkal José Manuel Barroso bizottsági elnök figyelmébe ajánlott.

A Bizottság ugyanakkor egy 2008-ban közzétett jelentésében még érezhetően az átmeneti időszak hét év után történő kifuttatása felé hajlott, mert nem látott gazdasági okokat a földtulajdon-szerzési moratórium meghosszabbítására. Brüsszel általános elvként azt vallja, hogy a mezőgazdasági szektor megnyitása hozzájárulhat az agrárium és a vidéki régiók fejlődéséhez.

A magyar kormány részletes érvelést csatolt az év korábbi szakaszában benyújtott kérelméhez. Az egyik fő érv az volt, hogy a földárak jelentős emelkedésének dacára a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak, ergo továbbra is fennáll az a veszély, hogy hazai földeket külföldiek olcsón felvásárolják. Ugyancsak fontos indok volt az, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben. Hazánk szerint ezentúl a kis birtokokra épülő magyar birtokszerkezet is indokolná a korlátozások fenntartását.