Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
330.93
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Már nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Dunába

Csütörtök óta nem folyik tisztítatlan szennyvíz a Dunába Budapesten, az ezt biztosító ÉlőDuna Projekt 428,7 millió euróba került - hangzott el a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep tesztüzeme félideje alkalmából tartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

A Strabag kivitelezésében két és fél év alatt elkészült beruházás része a csepeli tisztító mellett a Duna-parti főgyűjtő csatorna, valamint három átemelő telep. A Budapesten naponta keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből eddig 350 ezer köbméter folyt tisztítatlanul a Dunába.

A csatornák által továbbított szennyvíz a teljes mennyiség 95 százalékát teszi ki, a maradék a "szippantott" szennyvíz. Továbbra is tisztítatlanul éri el a Dunát 15 csatorna bevezetésen keresztül a termálfürdők medencéinek vize, illetve a csapadékvíz.

Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta, hogy a 428,7 millió eurós beruházás 65 százalékát az Európai Unió finanszírozta, a magyar állam része 20 százalék, míg a fővárosra 15 százalék jutott.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes kiemelte, hogy a beruházás végül olcsóbb lett a tervezettnél, így több kerületben - például a XI. és a XIV. kerületben is - tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek a megtakarításból. Ezek, valamint az albertfalvai, a ferencvárosi, és a kelenföldi szennyvízátemelő telepek fejlesztései is elkészülnek még az idén. Ezek az ÉlőDuna kiegészítő beruházásai.

A csepeli szennyvíztisztító 2009 augusztusában kezdődött próbaüzeme első felében a biológiai tisztító "épült fel" - mondta Tótné Nick Dorottya, a főváros közmű ügyosztályának vezetője. A második féléves próbaüzem során azt mérik, hogy a hatóság által rögzített paramétereket "tudja-e" a tisztító.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×