Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Nyugdíjba megy az elítélt vezérigazgató-helyettes

Nyugdíjazását kérte, nem pedig lemondott Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettese - írta pénteki számában a Magyar Hírlap az MNV-től kapott információkra hivatkozva.

A napilap megkeresésére az MNV azt közölte: "Benedek Fülöp 2008. február 1. napjával létesített munkaviszonyt az MNV Zrt.-vel. Ezt megelőzően 2002-től a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban töltött be vezetői munkaköröket. Munkaviszonya megszüntetésére - nyugdíjazására tekintettel - várhatóan 2010 januárjában kerül sor."

Az MNV kitért arra is, hogy a munkaviszony megszüntetésére figyelemmel Benedek Fülöpnek nem jár végkielégítés, a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás aláírásáig pedig nem tudnak nyilatkozni a kifizetések jogcíméről, mértékéről.

A lap felidézte: Oszkó Péter pénzügyminiszter múlt héten jelentette be, hogy elfogadta Benedek Fülöp lemondását. Oszkó Péter közölte: Benedek Fülöp nem indokolta meg lemondását, azonban erre ő sem kérte.

Benedek Fülöp lemondására azt követően került sor, hogy a Heves Megyei Bíróság kedden 1,5 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint 3 millió forintos pénzbírságra ítélte hivatali visszaélésért egy pákozdi földügylet miatt.

A bíróság határozata szerint Benedek Fülöp 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve a felügyelete alatt működő hivatalok alkalmazottainak közvetlen utasításával és törvénytelen eszközökkel segítette, hogy egy pákozdi állami földterület külföldi kézbe kerüljön.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×