Az Országgyűlés 201 igen és 179 nem szavazat mellett fogadta el a jövő évi büdzsét. A büdzsé elfogadását 187 szocialista és 13 szabad demokrata képviselő, valamint a független Császár Antal támogatta. Warvasovszky Tihaméren kívül szintén nemmel voksolt négy szabad demokrata képviselő - Béki Gabriella, Gulyás József, Ikvai-Szabó Imre és Velkey Gábor -, 13 független képviselő, valamint a Fidesz-KDNP frakciószövetség összes jelenlévő tagja.

A "válságköltségvetés" 150 milliárd forinttal csökkenti jövőre a minisztériumok által felhasználható forrásokat, 40 milliárd forinttal a MÁV-támogatását, és hozzávetőleg 70 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól, biztosítja a forrást a távhőáfa-csökkentéshez, miközben csupán a rendőrség és az Út a munkához program kap plusz támogatást.

A büdzsét "rekordgyorsasággal" alkotta meg a kormány: a szokásosnál három héttel hamarabb nyújtották be, és december vége helyett novemberben fogadták el.

A kormány menet közben módosította a makropályát, de ez már nem érintette a büdzsé tételeit. Jövőre a korábban tervezett 0,9 helyett 0,6 százalékkal csökken a GDP, az infláció pedig 4,1 helyett jövőre 3,9 százalék lesz.

Az elfogadott büdzsé 2010-ben 12.662,680 milliárd forint bevétellel, 13.533,026 milliárd forint kiadás mellett 870.346,2 millió forint hiánnyal számol; a kormány a büdzsé vitája alatt végig tartani tudta a "kőbe vésett" 3,8 százalékos hiánycélt.

Bajnai Gordon szerint Magyarország számára siker a jövő évi költségvetés elfogadása. A miniszterelnök a szavazási utáni sajtótájékoztatón ezt úgy indokolta: a döntés a pecsét azon, hogy az ország a világgazdasági válság közepén is biztonságban van.

Szavai szerint a költségvetés a biztonságról, a stabilitásról szól.

A miniszterelnök megköszönte az emberek megértését, a szocialisták és a szabad demokraták támogatását, valamint külön kiemelte Oszkó Péter pénzügyminiszter szerepét a költségvetés elfogadásában.

Bajnai Gordon véleménye szerint a döntést meggyőző többséggel hozta meg a parlament, és a büdzsé megszavazása azt is jelenti, hogy Magyarország tartja a vállalásait.

Oszkó: Magyarország a "stabilizáció oázisa marad"

Magyarország ebben a nehéz költségvetési helyzetben is az eurócsatlakozás kritériuma közelében tudja tartani az államháztartási hiányát - jelentette ki Oszkó Péter pénzügyminiszter a 2010-es költségvetés parlamenti elfogadását követően. Arra is rámutatott, hogy a jövő évi büdzsé jelentős tartalékokkal rendelkezik.

A tartalékokról szólva a pénzügyminiszter kifejtette: jövőre az ideihez képest 170 milliárd forinttal több tartalékot képeztek; idén a 6,7 százalékos recesszió mellett 30 milliárd forintnyi tartalékot használt fel az ország, jövőre, 0,6 százalékos gazdasági visszaeséssel számolva pedig 206 milliárd forintnyi tartalékot képeztek.

"Komoly biztonságot tartalmazó" költségvetést fogadott el a parlament - húzta alá.

Idén 3,8 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést hajtott végre a kormány, jövőre további 1,6 százalékos GDP-arányos kiadáscsökkentést irányoz elő, ez főként az állami intézményeket, az önkormányzatokat és az állami tulajdonú társaságokat érinti - fűzte hozzá Oszkó Péter. Hozzátette: ez a feltétele a stabilitásnak, a későbbi növekedésnek.

Jelezte: az OECD számításai szerint "a világ legjobb költségvetési egyenlegét" produkálja Magyarország jövőre, de ez csak akkor mutatkozhat meg, ha a soron következő kormány képes lesz tartani a fegyelmet.

A pénzügyminiszter kiemelte: a költségvetés biztosíthatja, hogy az ország továbbra se legyen rászorulva a Valutalap és az Európai Unió hiteleire; ezt az eredményt az év során már sikerült elérni. Magyarország nyár óta már kétszer nem élt a hitel lehívásának lehetőségével, hiszen bizonyította, finanszírozható, jól gazdálkodik, jó adós, meg lehet benne bízni - tette hozzá. Mint kiemelte: jövőre is olyan finanszírozási pályát tudtak tervezni, hogy tavasszal sem kell majd lehívni a Valutalap és Európai Bizottság hiteleit.

A két szervezet most már csak a program hitelesítését biztosítja, pénzügyi segítségre nem volt szükségünk - szögezte le Oszkó Péter.

Az is eredménye a költségvetésnek, hogy a Magyarországon az újraelosztás csökkenő pályára áll, ahogy az adócentralizáció mértéke is csökken - emelte ki a pénzügyminiszter. Mint mondta, az adó-átalakítás a foglalkoztatást, a potenciális növekedést segíti.

Ennek eredményeként 2011-re a mostani költségvetés alapján lényegesen felgyorsultabb, 3-4 százalék közötti lehet a növekedés - mondta Oszkó Péter, aki szerint ehhez az is szükséges, hogy a 2010-es költségvetési pályát tartsa majd az ország később is.

Varga Mihály: Az utolsó filléreket sajtolja ki a büdzsé a családokból

Varga Mihály, a Fidesz alelnöke délutáni sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy pártja és a KDNP nem fogja megszavazni a költségvetést, mert a benyújtás óta eltelt időben a büdzsé érdemben nem változott meg, ugyanolyan rossz a magyar gazdaságnak, Magyarországnak, az itt élő embereknek, mint amilyen a beterjesztés pillanatában volt. Megszorító jellegű, elvesz, "utolsó forintokat sajtol ki családoktól, emberektől" - fogalmazott.

Varga Mihály kifejtette, az ellenzéknek "váratlan támogatói" is lettek ebben a kérdésben. Ezek között említette azt a nyílt levelet, amelyben ismert közgazdászok, köztük az Orbán-kormány időszakának több magas rangú állami vezetője felszólította a parlamenti képviselőket arra, hogy ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, "ne sodorják újabb veszélybe az országot".

Emellett az ellenzéki párt alelnöke szólt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi inflációs jelentéséről, mely szerint - mint mondta - a jegybank szakértői is úgy látják, a következő év költségvetési hiánya nem a kormány által tervezett 3,8 százalék lesz, hanem - a konszolidációs igényeket is figyelembe véve - 7 százalék körül alakul.

Varga Mihály úgy véli, 2010-ben nagyon hamar elkövetkezhet az az idő, amikor a még hivatalban lévő kormánynak hozzá kell nyúlnia ehhez a költségvetéshez. Ha ez nem történik meg, akkor a következő kabinetre vár az a feladat, hogy rendbe tegye a 2010-es büdzsé számait - mondta.

Igen a zárszámadásra

Az Országgyűlés hétfőn 203 igen és 169 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a 2008-as költségvetés zárszámadását.

A képviselők 2007 decemberében 206 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a 2008. évi költségvetésről szóló törvényt. Gazdasági elemzők a törvény elfogadása idején megvalósíthatónak, ugyanakkor pénzügyi előrejelzéseikben túl derűlátónak nevezték a költségvetést.

A szakemberek elsősorban a vártnál magasabb inflációra, lassabb gazdasági növekedésre és a tervezettnek megfelelő hiányra számítottak.