Infostart.hu
eur:
367.79
usd:
328.01
bux:
141085.02
2026. október 5. hétfő Aurél

Oszkó: Nem a nemzetközi szervezetek határozzák meg a magyar pénzügypolitikát

Tizenhetedik lett a magyar pénzügyminisztert a Financial Times listáján, amely szakértői vélemények alapján minden évben 19 uniós tagállam tárcavezetőit rangsorolja. Oszkó Péter nem ért egyet a lap indoklásával, amely szerint a Nemzetközi Valutaalap és az EU támogatási programja korlátozza a mozgásterét. Mint mondta, a magyar pénzügypolitikát nem a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződések határozzák meg.

A rangsor készítői nem foglalkoztak annak elemzésével, milyen állapotban volt az ország, amikor átvette a pénzügyminiszteri feladatokat, és hol tart most - mondta az InfoRádiónak Oszkó Péter, miután a londoni gazdasági napilap, a Financial Times listáján 17. lett a 19 uniós tagállam tárcavezetőit felsoroló rangsorban. A magyar miniszter szerint helyezése a körülmények nehézségét tükrözi.

A Financial Times napilap szakértői véleményeket figyelembe véve évente rangsorolja 19 uniós tagállam pénzügyminisztereit. Az idén először szereplő Oszkó Péter értékelésében a gazdasági lap megjegyezte: a Nemzetközi Valutaalap és az EU támogatási programja korlátozza a mozgásteret, így a magyar szakminiszternek legtöbb uniós kollégájánál "nehezebb működési feltételek" közepette kell dolgoznia. A magyar tárcavezető ugyanakkor nem ért egyet ezzel az indoklással, szerinte a tanulmány készítői nem vizsgálták kellő alapossággal a magyarországi helyzetet.

A pénzügyminiszter szerint ugyanis a magyar pénzügypolitikát nem a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződések határozzák meg. A magyar pénzügy- és gazdaságpolitika a magyarországi kutatóintézetek, szakértői csoportok programjait, javaslatait valósítja meg. Az pedig, hogy ezeket a Nemzetközi Valutaalap és az európai unió szakértői is elfogadják, nem azt jelenti, hogy ez diktátum lenne. "Egy itthon kidolgozott és alaposan átgondolt programot hajtunk végre" - hangsúlyozta.

Oszkó Péter hangsúlyozta: Magyarország nem haladhat a további eladósodás útján. Ha lenne olyan külső finanszírozó, aki hajlandó lenne pénzt adni a költségvetési hiány és az államadósság növelésére, akkor is rossz döntés lenne az egyensúlyteremtés helyett tovább szórni a pénzt.

Magyarországnak először is úgy kell változnia, hogy kiadásai igazodjanak az elérhető bevételek szintjéhez, hogy ezt követően, fenntartható állapotban indulhasson növekedésnek - fűzte hozzá a pénzügyminiszter.

Hanganyag: Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Kamattámogatott faktoringprogramot sürget a szakma

Kamattámogatott faktoringprogramot sürget a szakma

A magyar gazdaság a kihívásokkal teli nemzetközi környezetben is fokozatos stabilizációs pályára állt, mellyel párhuzamosan a vállalati finanszírozási igények újra élénkülni kezdtek. A faktoringpiac az elmúlt években a régiós átlag felett teljesített. A változó kamatkörnyezet, a vállalatok likviditási helyzetének alakulása, a beruházások élénkülése egyaránt hatással lehet a finanszírozási piac alakulására. A következő időszak kulcskérdése ezért az lehet, hogy a gazdasági növekedés erősödése és a vállalati finanszírozási igények bővülése milyen mértékben tudja hajtani a faktoring piacot. A kérdés nem csupán az, hogy tovább bővül-e a faktorpiac, hanem az is, hogy milyen irányba és ütemben alakul át a vállalatfinanszírozás szerepe és szerkezete. Parragh Péterrel, az OTP Bank faktoring főosztályvezetőjével beszélgettünk a szakmára váró kihívásokról és jövőbeli lehetőségekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×