Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Lakásárindexet vezet be az FHB

Az FHB tranzakciós adatokon alapuló lakásárindexet dolgozott ki, amely 1998-tól negyedéves bontásban mutatja a magyar lakóingatlanok árának változásait. Az új terméket szerdán mutatta be a bankcsoport.

Harmati László, az FHB Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese elmondta: az FHB Lakásárindex mintegy háromezer település 800 ezer lakóingatlanának adásvételi adatait feldolgozva készült. A mutató hiánypótló a piacon, mert a kínálati árakon alapuló kimutatások mellett eddig nem volt az adásvételi árakat felhasználó, kellően hosszú idősorra, és megfelelő elemszámra alapozott index.

Az FHB Indexben feldolgozott 11,5 éves időszakban a magyarországi lakásállomány az 1998. évi 4,04 millió darabról 2009 elejére több mint 4,3 millióra bővült. A lakásárak megnégyszereződtek, a lakások reálértéke az inflációt is figyelembe véve megduplázódott. Az éves átlagos áremelkedés 13,2 százalék volt 1998 és 2009 között. A lakás tehát a vizsgált időszakban jó befektetés volt, hozama felülmúlta a legtöbb pénzügyi befektetését az elmúlt 11,5 évben - mondta a vezérigazgató-helyettes.

Az index értékét a 2000-es év átlagával normálták, vagyis azt tekintették 100-nak. Az FHB Lakásárindex csúcsértéke 200,7, amit 2008 első negyedévében ért el (ez a kezdőpontja a lakásárak lemorzsolódásának), utolsó - az idei második negyedévi - értéke pedig 183,4 százalék.

A legmagasabb árszinthez képest az országos árak 8,6 százalékkal mérséklődtek egyetlen negyedévben. A kínálati árakban ugyan nem tapasztalható ekkora csökkenés, ám Harmati László szerint az áralku valójában mérsékelte a tranzakciós árakat. Az elmúlt másfél évben negyedévente átlagosan 1,4 százalékkal csökkentek a lakásárak, reálértékükből éves szinten átlagosan 9,5 százalékot veszítettek.

Az FHB Lakásárindex is mutatja, hogy Magyarországon a stabil emelkedést hozó években sem szálltak el a máshol tapasztalható mértékben az árak, s ennek következtében 2008-2009. között az ingatlanárak csökkenése is kisebb mértékű volt, mint más országokban. Nem volt lakáspiaci árbuborék - hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Az FHB a módszertant, amelynek kidolgozásában saját munkatársai mellett külső - köztük MNB-s - szakértők is részt vettek, közzéteszi az interneten. Az indexnek egyébként olyan, nemzetközi szinten elismert mutatók szolgáltak mintául, mint például az amerikai S&P Case-Shiller, a brit Halifax és Nationwide vagy például a német Hypoport.

Az indexet negyedévente publikálják. A nyilvános tájékoztatókon bemutatják az index alakulását, valamint az értékét befolyásoló piaci aktualitásokat, a bővebb, előrejelzést is tartalmazó verzió csak az előfizetők számára lesz hozzáférhető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×