Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

A munkáltatók több mint fele nem emelné a béreket jövőre

A munkáltatók 57 százaléka befagyasztaná a béreket 2010-ben, 6 százalékuk bércsökkentésben gondolkodik, és csak 37 százaléka tervez emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 600 munkáltató megkérdezésével.

A megkérdezett cégek által foglalkoztatott munkavállalók száma meghaladja az összes magyarországi foglalkoztatott 5,5 százalékát.

A kutatásban részvevőknek mindössze 37 százaléka tervez átlagosan 5,2 százalékos béremelést 2010-ben. A munkáltatók 57 százaléka a bérek befagyasztását, míg 6 százaléka átlagosan 13 százalékos bércsökkentést prognosztizál.

A DGS Global Research felméréséből az is kiderül, hogy a vizsgált munkakörök - felsővezetők, középvezetők, kereskedelmi munkakörök, diplomás szakemberek, ügyviteli munkatársak, fizikai munkavállalók - közül a "nyertesek" a diplomás szakemberek. Õk átlagosan 5,6 százalékos béremelésre számíthatnak a kutatásban részvevő munkáltatók 42 százalékánál.

A munkáltatóknak csaknem 40 százaléka ugyanakkor a fizikai munkavállalók bérét is emelné, míg a felsővezetők és a kereskedelmi területen dolgozók fizetését jövőre csak cégek 32-33 százaléka növelné.

A felmérés rámutat, hogy "a 2009. második felére kialakult közhangulatnak megfelelőn a vesztesek, a felsővezetők". Esetükben átlagosan 17 százalékos bércsökkentéssel tervez a magyar tulajdonban levő munkáltatók 12 százaléka. Hozzáteszik: a munkáltatók egyoldalúan úgy oldhatják meg a bércsökkentést, hogy olyan bérelemeket csökkentenek, amelyek nem részei a munkaszerződésnek és nem jogszabályok által előírtak.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×