Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Egyre kevesebb fizetést kérnek az álláskeresők

Alacsonyabbak lettek a fizetési igények 2008 ősze, a válság kitörése óta - derült ki a Workania állásportál elemzéséből. A cég munkatársa azt mondta: egy éve 189 ezer forint volt az átlagos fizetési igény, ami mostanra lecsökkent 172 ezer forintra. Ficza János kiemelte: a legnagyobb fizetési igénye a fővárosi, diplomás férfiaknak van.

Míg 2006-tól 2008 harmadik negyedévéig folyamatosan emelkedett az önéletrajzokban feltüntetett fizetési igény összege, a válság kirobbanása óta ez ellentétesen mozog. Az érték egy éve volt a csúcson, akkor az átlag 189 500 forint volt. Jelenleg az összeg 172 ezer forint.

A legmagasabb összeget a posztgraduális végzettséggel rendelkezők remélnek, 368 ezer forintot, míg a főiskolai, egyetemi végzettségűek 280 ezer forintot várnak. A mindössze általános iskolát végzettek 132 ezer forintos jövedelemre számítanak.

A középiskolát végzett érettségizett vagy érettségivel nem rendelkezők bérigénye között nincs különbség, nagyjából 165 ezer forint.

A földrajzi régiókat tekintve a budapesti álláskeresők átlagos elvárása a legmagasabb, 200 ezer forint. Alig marad el mögötte Pest megye (198 ezer forint) és Komárom-Esztergom megye (195 ezer forint). Az országos átlag felett van még Vas megye (182 ezer), Győr-Moson-Sopron (181 ezer) és alig valamivel Fejér megye (180 300 forint). Heves, Nógrád és Bács-Kiskun megyében 176 ezer forint az átlagos igény. Szabolcs-Szatmár-Bereg (157 ezer), Borsod-Abaúj-Zemplén (155 ezer), Békés megye (150 ezer) álláskeresők átlagos elvárásai a legalacsonyabbak.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×