Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Gyorsan drágul az élet Magyarországon

Hiába zsugorodik a gazdaság és csökkennek a keresetek, a gyenge forint és a szezonális élelmiszerek körében tapasztalható áremelkedés emelkedő pályán tartja az inflációt. A Portfolio.hu friss felmérése szerint júniusban négy százalék körüli lehet az áremelkedés éves üteme. A júliustól érvényes adóemelés tovább löki az árindexet, decemberi inflációra vonatkozó piaci várakozások nyolc8 százalék fölé emelkedtek.

Júniusban 4 százalékos lehetett az infláció - derült ki a Portfolio.hu piaci felméréséből. Amennyiben az elemzők prognózisai helytállóak, akkor a harmadik egymást követő hónapban emelkedik majd az árindex, és a jegybank inflációs célsávjának tetejére ér. Hogy így lesz-e, az majd a jövő héten kedden derül ki, amikor megjelenik a júniusi inflációs adat.

Májusban - nagy meglepetést okozva - 3,8 százalékra ugrott fel az infláció, és ez alapos újragondolásra késztette a piaci szakértőket az árfolyamatokat illetően. Ennek eredménye, hogy most négy százalékos konszenzus alakult ki az előrejelzésekből, ami elég mellbevágó első pillantásra, ha közben tudjuk, hogy a magyar gazdaság 5-7 százalékos recesszióban van. Az elemzői válaszokból kitűnik, hogy ennek három oka van:

- A forintgyengülés egy hónapot késve, ám aztán a vártnál jóval erősebben jelent meg az árakban tavasszal;
- a szezonális élelmiszereknél jelentős árnyomás bontakozott ki Európában, ami minket még nagyobb mértékben érintett meg;
- közvetlen indokként itt van még a világpiaci olajár-emelkedés, ami az üzemanyag-dráguláson keresztül önmagában is jelentős hatást gyakorolt az árindexre.

Ennek ellenére van olyan elemző, aki az árindex stagnálására számít: "A konszenzusnál alacsonyabb előrejelzésünket a következő tényezők magyarázzák. A májusi brutális élelmiszerár-emelkedés után júniusban jelentősen csökkentek az árak, ami negatív hó/hó indexet eredményez majd az élelmiszerek esetében. A korábbi évekkel ellentétben a ruházkodási cikkek esetében hamarabb érkezett, és nagyobb mértékű a leárazás. A március óta jelentősen erősödő forint lassan visszahúzza a tartós fogyasztási cikkek drágulását" - mondja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.

Akárhogy is lesz, ezeken a sokkokon túlesve sem jut érvényre az árakban a szűk belső kereslet ármérséklő hatása, ugyanis a júliusi áfa- és jövedéki adó emelés újabb nagy lökést jelent. Ennek következtében az árindex év végére nyolc százalék fölé emelkedik.

Összességében tehát magas inflációval vészeli át a mély recessziót Magyarország. A kérdés, hogy a sokkok elmúltával visszatér-e három százalék körüli szintre az árindex, vagy a várakozások magasabb szinten ragadnak.

Nigel Rendell, a Royal Bank of Canada elemzője is erre a dilemmára hívta fel a figyelmet, de ezzel együtt az elemzői kar optimista: arra senki nem számít, hogy 2010 végére az infláció a toleranciatartományt túlhaladó mértékben meghaladná a három százalékos célt.

Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×