Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Kissé erősödött a forint

Jelentősen ingadozott a forint árfolyama csütörtökön a bankközi piacon, zárásra kissé erősebb pozícióba került a szerda délutáni szintjénél.

A budapesti bankközi devizapiacon csütörtök délután fél ötkor 268,90/269,10 forint volt az euró árfolyama, ami valamivel erősebb forintot jelent a szerda délutáni 269,20/40 forintos euróárfolyamhoz képest.

A kereskedők szerint továbbra is az immár megszokottá vált ingadozás, a rendkívül magas volatilitás a legfőbb jellemzője a budapesti piacnak; az árfolyam minden hírre, bejelentésre, keresztárfolyam-változásra, a nemzetközi hangulat rezdüléseire élénken reagál, miközben a likviditás kicsiny, így egy-egy ajánlat, néhány megkötött üzlet komoly árfolyamváltozások előidézésére képes.

Az euró/dollár árfolyamban is komoly mozgások voltak: a reggeli 1,335-ről az árfolyam eljutott 1,353-ig, majd onnan 1,34-re érkezett. Az amerikai deviza árfolyama Budapesten 200,80/90 forint volt csütörtökön délután - a szerdai 198,00/20, a hajnali 202 forint és a délelőtti 199,40 forint után.

A bankközi forintpiacon az MNB sikeres tendere és a jegybank délutáni bejelentései oldani látszanak a feszültséget; ha megoldást egyelőre nem is jelentettek - mondták el a kereskedők. A piac üdvözölte a likviditás növelése érdekében az Európai Központi Bankkal kötött megállapodást; a felkínált rendelkezésre állás nyújtotta viszonylagos biztonság már a korábban sikertelen kétoldali deviza FX-swap tenderen is eredményt hozott - 92 millió eurót allokáltak.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×