Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Az euró sem csodaszer a válság kezelésében

A pénzpiaci válság kapcsán Dániában és Nagy-Britanniában is felvetődött, hogy be kellene vezetni az eurót. A skandináv országban már hónapok óta politikai téma, hogy csatlakozni kell az euróövezethez, az egyébként EU szkeptikusabb Londonnak viszont egyelőre csak az unió javasolja a közös fizetőeszköz átvételét. Szakértők szerint minden országnak nagyobb stabilitást hoz az euró.

Politikai tőkeszerzés, vagy a gazdaság tényleges stabilizálása? Egyelőre kérdés, hogy mi mozgatja a még nemzeti valutát használó uniós országokat akkor, amikor azt mondják: a pénzügyi válság is bebizonyította, hogy szükség lenne euróra.

A 2004-ben és utána csatlakozott tagállamokon kívül Svédország, Dánia és Nagy-Britannia sem vezette be annak idején az eurót. Utóbbi két országban most felvetődött, hogy a válság könnyebben lenne kezelhető, ha euróval lehetne fizetni.

Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő a pénzpiaci krízis közepén azt mondta, országa a mostani válságban annak az árát is fizeti, hogy kívül maradt az EU közös monetáris övezetén. Madár István, a portfolio.hu elemzője ezzel nem ért teljesen egyet.

"A dánoknál azért eget verő probléma most sincsen, igazából az olyan kicsi, stabil gazdaságok, mint a dán, sokkal kevésbé érintettek a válságban, mert fejlett, európai uniós országként egy kicsit az eurózóna tagjaként tekint rájuk a befektetői kör, ráadásul ők nagyon régóta rögzítik az árfolyamukat az euróhoz" - fogalmazott.

Így viszont felvetődik, hogy a dán kormányfő valóban a gazdaságot félti, vagy csak politikai tokét akar mindebből kovácsolni, Anders Fogh-Rasmussen ugyanis már hónapok óta azzal kampányol, hogy a következő három évben népszavazást akar az euró átvételéről.

Nagy-Britanniában egyelőre nem került napirendre az euró átvétele, csak a luxemburgi kormányfő, az eurócsoport elnöke javasolta Londonnak, hogy a válság könnyebb kezelése érdekében minél előbb át kellene venni a közös fizetőeszközt.

Jean-Claude Juncker a Rheinischer Merkur című lapnak azt mondta, "a válság ösztönzést adhat az euró bevezetéséről szóló vita újraindításának. Ha elcsitul a vihar, akkor a briteknek érdemes lesz elgondolkodniuk azon, hogy nem lenne-e jobb az unió valamennyi testületében egyenrangú félként képviseltetniük magukat".

Madár István elemző szerint Nagy-Britannia sok tekintetben különbözik Dániától, hiszen angolszász országként jobban részt vett a jelzálog-hitelezési és értékpapír folyamatban, ami a válságot okozta, szóval náluk eurózónatagként is jelentkeznének problémák. Hozzátette, ettől függetlenül egyik országnak sem jelentett volna hátrányt az euró, ahogy a forinthoz képest a szlovák koronát is kevésbé ingatta meg a válság, pedig Szlovákia csak januártól veszi át az eurót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×